Pedagógiai program

I. Bevezető

I.1. Az iskola küldetés-nyilatkozata

Iskolánk az egyetlen katolikus általános iskola, mely régiónkban működik. Létrehozását katolikus családok és hívő pedagógusok közös igénye hívta életre. Ezért küldetésünk megvalósításában méltó partnereink azok a családok, akiknek élete középpontjában a hit, a szeretet, a megértés áll.
Azon fáradozunk, hogy tovább erősítsük iskolánk családias jellegét. Fontosnak tartjuk, hogy tevékenységünk fő alapelve a gyerekközpontúság legyen, amely az empátiát, a pozitív késztetést, a támogatást, a bizalmat, az önbizalom növelését, a sikerhez való segítést és a szeretetet jelenti számunkra. Vállaljuk, hogy közösségünk folyamatosan éli és átadja gyermekeinknek a katolikus hitet.

Az iskola jellemzői

Az iskola adatai:
iskola neve: Szent András Általános Iskola
iskola címe: 2000 Szentendre Bajcsy-Zs. u. 4.
iskola OM azonosítója: 037729

8 évfolyamos katolikus általános iskola, ami évfolyamonként két (szükség szerint három) osztállyal, igény szerint az alsó tagozaton napközivel, a felső tagozaton tanulószobával működik.
Iskolánk élő, egyházi közösség, amely éli és átadja a hitet. Nyíltan vállalja - mint iskola is- a katolikus hitet, ember- és világképet, s az ebből fakadó erkölcsi igényességet. Ezt csak elkötelezett pedagógusokkal lehet megvalósítani, akik ilyen szellemben végzik munkájukat.
Iskolánk bátran szembeszáll a fogyasztói társadalom bálványaival, a hasznossági szemlélettel, az erkölcstelenséget gyakran nyíltan hirdető és kívánatosnak bemutató médiumokkal és közgondolkodással.
Katolikus iskola lévén a hittan oktatása beépül tanulóink órarendjébe. Az iskola, figyelembe véve Szentendre város különleges adottságait (művészetek, kultúra, idegenforgalom), valamint a régió iskolái között elfoglalt helyzetét, kiemelten kezeli az ének-zene oktatását. Az ének-zenei nevelés iskolánk régről átvett szép hagyománya. Az emberi lélek szépségre törekvésének, önkifejezésének egyik csodálatos eszközét ismerik meg a gyerekek a zene által.
Az iskola beiskolázási körzete: Szentendre város és vonzáskörzetében lévő települések.
Az iskola rövid története: Iskolánk épületében 1890-től érseki leányiskola működött, amely később óvodával és polgári iskolával bővült. Az épület az l948-as államosítást követően állami iskolának adott helyet, majd a rendszerváltozás után 1991-ben a Római Katolikus Egyházközség visszaigényelte az épületet egyházi iskola működtetése céljából. Az 1992/93-as tanévben az önkormányzati iskola keresztény tagozataként két első osztállyal indultunk. Az 1996/97-es tanévben, amikor hajdani elsőseink az 5. osztályba léptek, az intézmény teljes egészében átkerült a Római Katolikus Egyházközség tulajdonába és irányítása alá. Ekkor vette fel az iskola Szent Andrásnak, a város védőszentjének nevét.

I.2. A pedagógiai program törvényi háttere

Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48.§ (1) a) és b) pontja.
A 243/2003. (12.17.) Kerettantervi kormányrendelet.
Egyházi törvény.
A Gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása a 2002. évi IX. törvény.

I.3. Az Alapító Okirat

Az iskola
neve: Szent András Általános Iskola
címe: 2000 Szentendre, Bajcsy-Zs. u. 4.
Telefon/fax: 26/ 310-529

Az iskola fenntartója
neve: Esztergom-Budapest Főegyházmegye
címe: 1014 Budapest, Úri u. 62.

Az alapító
neve: Szentendrei Római Katolikus Plébánia
címe: 2000 Szentendre, Bajcsy-Zs. u. 2.
Alapító okirat száma: 1488/93.
Alapító okirat kelte: 1993. április 25.

A működési engedélyt kiadó szerv:
neve: Szentendrei Város Polgármesteri Hivatala
címe: 2000 Szentendre, Városház tér 3.
A működési engedély kelte: 1993. július 12.
Az iskola működési területe: 2000 Szentendre Bajcsy-Zs. u. 4.

A fenntartói jogokat gyakorloja:
neve: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Katolikus Iskolai Főhatósága
címe: 1035 Budapest, Kórház u. 37.
A közoktatási megállapodás kelte: 1994. május 6.

Az intézmény jogállása, gazdálkodási jogköre:
Az EKIF által jóváhagyott költségvetés alapján önállóan gazdálkodó

Az intézmény típusa:
8 évfolyammal működő általános iskola

Az intézmény munkarendje:
Nappali oktatás

Az engedélyezett tanulólétszám:
500 fő

II. Nevelési program

II.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

II.1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei

„A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel.” (CIC 803.)
Pedagógiai tevékenységünk a fent idézett elvárásnak megfelelően tehát:
• keresztény értékrendre épít,
• biztosítja a keresztény gondolkodás jelenlétét,
• a nevelő jelleg dominál,
• a nemzeti értékeket szolgálja,
• fontos szerepet szán az egyházi és a nemzeti hagyományoknak.
• A diák személyisége a pedagógus személyiségének megnyilvánulásai által fejlődik. Ezért különleges felelősség hárul mind szakmailag, mind morálisan a pedagógusokra.
• Nagy a jelentősége a tudásnak, az ismereteknek; értékkonfliktus esetén azonban az emberi morált magasabb rendű követelménynek kell tartani az ismeretnél, a személyiség harmóniáját, „belső békéjét” az érvényesülésnél.

II.1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka célja

Iskolánk pedagógiai munkájának céljai:
• A diákokat segítse abban a folyamatban, hogy a keresztény értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak.
• Az iskola közösségének elégedettségére való törekvés, ezen belül: a hitéletbeli fejlődés, a tudás, a fegyelem, a továbbtanulásra való felkészítés fontossága.
• A diákok morális és esztétikai szemléletének alakítása, kognitív és kommunikációs képességeinek, az értékes tudás és az értékes alkotások iránti igényének megalapozása.
• A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen.
• Megalapozott, érvényes és személyes értékrendet alakítson ki, illetve azt segítse elő.
• A kudarctűrés és a siker készségeit fejlessze.
• Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és (életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő) készségeit kimunkálja.
• Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét és a kreativitást.
• A liturgiába való aktív bekapcsolódásra ösztönözze tanítványainkat.
• Nagy művészek, tudósok hithez, egyházhoz való viszonya, a gondolkodásra, a szellem fejlődésére gyakorolt hatása álljon példaként diákjaink előtt.
• Magyarságunk gyökereinek megismertetése (nyelv, történelem, magyarságtudat)
• Hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése, élővé tétele (táncház, kézműves foglalkozások, stb.).
• A kulturált szórakozás igényének kialakítása.

II.1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai

Iskolánk egyik igen fontos feladata, hogy tanulóink a hitüket felnőtt módon ismerő, azért kiálló, mellette elkötelezett hívő keresztényekké váljanak. Ugyanakkor minden lehetőséget megadunk, hogy talentumait minden gyermek kamatoztathassa.
Iskolánk gyermekközpontú, nem a gyermeknek mindent megengedő kiszolgálói értelemben, hanem a keresztény szeretetből fakadó igényes követelmények következetes megvalósítása értelmében. Mindezt humánus, feszültségmentes légkörben valósítjuk meg, ahol tanulóink biztonságban érzik magukat.
A nevelő egy szelektív hatásrendszert működtet munkája során, aminek ő a forrása, elsődlegesen a személyes példaadásával. Azaz a gyermek pozitív megnyilvánulásait tapasztalva elismeréssel, jóváhagyással, jutalmazással reagál. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a negatív magatartásformákra tiltással, kritikával, szankcióval válaszol.

Iskolánk feladata:
• Segítse elő az egyéni életélmények szerzését az egyéni képességek kibontakozását a hitélet erősítését szolgáló (lelkigyakorlat, zarándoklat, stb.) programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben: napközi, tanulószoba, szakkörök, kirándulás, erdei iskola, iskolaújság, stb.
• Fejlessze a tanulók problémamegoldó gondolkodását, az összefüggések felismerését, a morális kérdések megítélését osztályfőnöki órák, tananyag elsajátítása során.
• Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogassa az egyéni képességek kibontakozását.
• Teremtsen a diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzeteket.
• Mutassa fel szentek, ismert egyházi és elismert személyiségek által követésre méltó példákat.
• Segítse elő a személyes meggyőződés, keresztény világszemlélet és világkép kialakítását és érzelmi-szellemi megerősítését, személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján.
• Hozzon létre konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező alkotó (kis)közösségeket, ahol a tanuló a közösségben való élet során fejlessze önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját.
• Törekedjen azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek a gyermekek szocio-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak.

II.1.4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez.
Az eljárások, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, a dicséretet, osztályzást, jutalmazást, stb.
Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelő-oktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek alapján az alábbi csoportosítás végezhető el:
• A meggyőzés módszerei (az oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.).
• A tevékenység megszervezésének módszerei (gyakorlás, követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, stb.).
• A jó magatartásra ható, ösztönző módszerek (bíztatás, elismerés, dicséret stb.).
• A jutalmazás formái (szóbeli dicséret, írásbeli dicséret - fokozatokkal, oklevél, kitüntetés, jutalomkönyv, tárgyi jutalom, táborozás, nevelőtestületi dicséret, Szent András díj stb.).
• A büntetés formái (szóbeli figyelmeztetés, határozott rendreutasítás, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rovás, igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás, nevelőtestület elé idézés, szigorú megrovás, iskolai prograoktól való eltiltás)
• A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célzó módszerek (felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom, stb.).

II.2. Személyiségfejlesztés

Az iskola pedagógiai munkájának középpontjában a tanulók tudásának, értelmi, erkölcsi, szociális, testi képességeinek, készségeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll. A személyiségfejlesztő tevékenység fokozatos, több éves munkát felölelő folyamat. Képességei alapján mindenkit az optimális szintre szeretnénk eljuttatni. Az iskola nemcsak a tanulásnak és a munkának színtere, hanem a színes, sokoldalú iskolai életnek is. Lehetőséget biztosít a különböző szakköröknek, sport-, énekkari és zenei foglalkozásoknak, könyvtári óráknak, kirándulásoknak és ünnepélyeknek. Segítjük a bennük rejlő összes egyéni érték, képesség kibontakoztatását, gyarapítását. Olyan tanítási módszereket alkalmazunk, melyeknek feladata a gyermek személyiségfejlődését elősegítő lehetőségek felfedezése, felfedeztetése és erősítése, valamint a hátráltató tényezők csorbítása.
Pl.:
• az első osztályban az olvasás tanítása a Meixner módszer szerint történik
• kisiskolás korban a szenzoros készségek fejlesztése a számolás-olvasás terén
• a tanulás segítése, figyelem-emlékezet fejlesztéssel
• a logikus gondolkodási készség fejlesztése
• a problémamegoldó képesség fejlesztése
• a manuális készségek fejlesztése (múzeumok közreműködésével)
• a megismerési vágy és alkotó tevékenység iránti igény felkeltése

A gyermek személyiségfejlődésének értékelése az osztályfőnöki órán, szaktárgyi órán, havi nevelési értekezleten, félévi értekezleten, szülői értekezleten, fogadó órákon és minden felmerülő problémahelyzetben történik. Az értékelés alapja a házirend és a pedagógiai program erkölcsi elvárásai, nevelési céljai és feladatai. Ha a gyermek személyiségének fejlesztésekor súlyos problémák lépnek fel, a nevelési tanácsadó szakembereihez lehet fordulni.

II.2.1. Erkölcsi nevelés

Az erkölcsi nevelés feladatkörébe utaljuk a következő magatartásformák kialakítását:
• Szellemi, fizikai, közéleti munkavégzés
Nélkülözhetetlen a gyerekek folyamatos ellátása felelősségteljes feladatokkal, amit az osztályfőnöktől, szaktanártól kap pl.: hetesi feladatok, felelősök, iskolai programok szervezése, mert ha nem áll a tanuló rendelkezésére alkotó tevékenységi lehetőség, akkor aktivitási szükségletét destruktív módon fogja érvényesíteni. Itt nem szorosan szabályozott, kényszer jellegű munkavégzésre kell gondolnunk, hanem a gyermek érdeklődésének megfelelő különböző tevékenységi alternatívák feltételeinek megteremtésére. A folyamatos feladatvégzés a tanulót hozzászoktatja ahhoz, hogy ne unatkozzék, hanem a rendelkezésére álló időkeretet alkotó tevékenységgel töltse ki. Önállóan keressen a maga számára értelmes feladatokat, munkavégzési lehetőségeket. Hangsúlyozzuk a folyamatosságot, hogy a tevékenykedtetés sem időben (hétvégeken, vagy a vakáció idején), sem térben (az iskola falain kívül) ne korlátozódjon.
• Fegyelmezettség
Az előző pontban leírtak csak fegyelmezett légkörben valósíthatók meg. A gyerekeknek meg kell tanulniuk, tapasztalniuk, hogy bizonyos dolgokért felelősséggel tartoznak; lehetnek elvárásaik, de vannak kötelességeik is. Kötelességeik:
- a rájuk bízott feladatok lelkiismeretes elvégzése
- részvétel a vallásuknak megfelelő egyházi programokon
- tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, minden iskolao dolgozóval, társakkal egyaránt
- mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása
- alapos, rendszeres és pontos munka
- a házirend felelős betartása
• Értékóvó magatartás
A tanulókkal meg kell értetni, hogy milyen fontos a közösségek (nemzeti, keresztényi, egyházi, iskolai stb.) szellemi, kulturális (szokások, hagyományok, ünnepek), tárgyi és természeti értékeinek a létezése, és ki kell alakítani bennük ennek védelmére, megóvására való igényüket. A legcélravezetőbb nevelési gyakorlatnak az alkotó tevékenység alkalmazását tartjuk. Ez lehet szellemi vagy manuális jellegű, hiszen egyenértékűek abban, hogy a gyereket az értékteremtés felé viszik. Így megelőzzük az értékromboló magatartás kialakulását. Lehetővé teszi az alkotás örömének átélését, s feléleszti a törekvést ennek az élménynek a folyamatos keresésére.
• Segítőkészség, karitativitás
A segítőkészség, mint magatartásforma megerősítésében az olyan helyzetek játszanak kiemelkedő szerepet, amelyekben a gyerekeknek módjuk van kölcsönös segítségadásra, illetve amelyek késztetik is a gyerekeket egymás segítésére. Ilyen szituációkat kínálnak többek között a tanulmányi kirándulások, a csapatjátékok, -sportok, a csoportmunka vagy a páros munka az oktatási folyamatban, a diákönkormányzati tevékenység, az iskolán kívül szervezett patronálási, karitatív akciók. Csak akkor tudnak segíteni egymásnak, ha megtanulják a feltétel nélküli elfogadást, a másik személyiségének tiszteletét, megtanulnak bizalommal lenni a másik iránt. Ehhez elengedhetetlen az empatikus nevelő példája, aki látja a gyerekek örömeit, sikereit, félelmeit, szorongásait.

II.2.2. Vallási nevelés

A keresztény kultúra forrása és célja is Isten. Az iskola egyházi jellegéből fakad, hogy az evangélium tanítását, az egyházi kultúrát, az egyház kultúrateremtő szerepét, a nagy művészek és tudósok hithez, egyházhoz való viszonyát, a gondolkodásra, a szellem fejlődésére gyakorolt hatását, minél tökéletesebben megismertetjük tanulóinkkal. A hitre nevelés nem csak a hittan órákon történik, hanem a pedagógusok, szülők életvitelével és személyes példamutatásával is. Elsődleges cél azonban a diákok személyes istenkapcsolatának kialakítása. Ezt segíti elő minden évben, a nagyböjti időszakban a diákok és a pedagógusok lelkigyakorlata is és ezt szolgálják a mindennapjainkat keretező imádságok. Minden reggel lelki ráhangolódással kezdünk. A gyerekekkel életkoruknak megfelelően mesélünk, imádkozunk, szentírási részletet olvasunk fel, és közös megbeszélés révén mindennapjainkra vonatkoztatjuk, értelmezzük. Egyházi énekeket tanulunk, amiket minden hónap 1. hétfőjén az iskolamisén együtt énekelünk. Szentjeink életével is megismertetjük tanulóinkat, kiemelve iskolánk védőszentjét Szent András apostolt, kire az iskolanapon emlékezünk. Rendszeresen tartunk imaórákat, elmélkedéseket, osztálymiséket.

II.2.3. Értelmi nevelés

A természetes kíváncsiság kiaknázásával, a megismerési vágy felkeltésével és ébrentartásával, a tanulás értelmének és hasznának megmutatásával kiépítjük a gyermekekben a tanulás, az ismeretek bővítése és megújítása iránti nyitottságot. Optimális esetben munkánk során odáig jutunk el, hogy tanulóink örömüket lelik a tanulásban, és természetesnek veszik azt. Amennyiben ezt mint nevelési eredményt el tudjuk érni, az azt jelenti, hogy a tanulók folyamatosan korszerűsítve és bővítve ismeretrendszerüket, a folyton változó élethelyzeteket, a belőlük adódó feladatokat és problémákat sikeresen tudják megoldani. Arra törekszünk, hogy egész munkánkat a komplexitás elve hassa át. Ehhez elengedhetetlen a gyakori és megalapozott sikervisszajelzés és a tanulmányi feladatok megoldásához csatlakozó segítségadás a pedagógus részéről. Mélyen elítéljük és kerüljük a nevelői közömbösséget.

II.2.4. Esztétikai nevelés

Az önmagunkra irányuló esztétikai tevékenység funkciója a személyi esztétikum megteremtése. Ez az, ami bizalmat ébreszt az egyén iránt és ezen áll vagy bukik a kapcsolatok kialakításának és fenntartásának sikere. Közvetítjük a gyerekek felé a keresztény esztétikai normákat. Amikor megjelenik az a törekvésük, hogy önmagukon különböző esztétikai megoldásmódokat kipróbáljanak azt nem elfojtjuk, hanem megfelelő instrukciókkal segítjük, hogy a próbálkozások az ideális kultúrszinten mozogjanak, hasznosítható tapasztalatokat szerezzenek, hogy saját adottságaikat figyelembe véve a tökéleteset hozzák ki önmagukból.
Tapasztalatokhoz juttatjuk a gyerekeket környezetük szépítésében, s ezáltal az esztétikus környezet élvezetének élményében lesz részük. Bevonjuk őket az iskola belső és külső környezetének szépítésébe, rendezésébe így olyan megoldásmódok alkalmazását sajátítják el, amit később saját környezetük esztétikai megformálásánál is hasznosítani tudnak. Megfelelőnek tartjuk a korszerű, ízléses katolikus jelképek felhasználását az iskola és osztálytermek berendezésénél.

II.3. Közösségfejlesztés

„Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy – bár más-más fokon – az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá.”
A közösségfejlesztés közös feladat. Az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során, hogy példaként áll a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával.
A pedagógiai program szempontjából iskolánk keretén belül működő közösségi nevelés területei:
• Tanórák: hittanórák, szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák
• Tanórán kívüli foglalkozások: napközi, tanulószoba, szakkörök, lelkigyakorlatok, zarándoklatok, kirándulások
• Diákönkormányzati munka

A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink:
• A tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével.
• A tanulók kezdeményezéseinek, a közvetlen tapasztalatszerzésnek támogatása.
• A közösségi tevékenységek kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével).
• A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése.
• Különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése.
• Olyan pedagógus közösség kialakítása, amely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja.

A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:
• A misék, reggeli tízpercek, lelkigyakorlatok, zarándoklatok mélyítsék el a katolikus vallás és hit megélését.
• Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére.
• Átgondolt játéktervvel és a tevékenység pedagógiai irányításával biztosítsák, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését.
• A sokoldalú és változatos foglalkozások (zenei, tánc, képzőművészeti, kézműves, sport stb.) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez
• A séták, a kirándulások mélyítsék el a természetszeretetet és a környezet iránti felelősséget.

A diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai:
• Jelöljön ki olyan közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célokat, amellyel nem sérti az egyéni érdekeket.
• Fejlessze a meglevő közösségi munkálatokat, közösségépítő tevékenységeket.
• Törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére.

A pedagógus közösségfejlesztő feladatai a szabadidős tevékenység során:

• Építsen ki jó kapcsolatot az adott korosztállyal, szüleikkel, a plébániával, egyházi személyiségekkel, külső szakemberekkel.
• Fejlessze a csoportokban végzett közös munka során az önismeretet, az önfegyelmet, az együttműködést.
• Segítse olyan csoportok kialakítását, amelyek az emberi kapcsolatok hitbeli, pozitív irányú elmélyítésével hatnak az egész személyiség fejlesztésére.

II.4. Beilleszkedés

Az iskola alapkövetelményei közé tartozik a gyermek iskolai beilleszkedésének segítése az iskolai magatartásminták, normarendszer, szabályrendszer, megfelelő ismeretek, készségek, attitűdök, szokások elsajátításában.
Ebben a munkában szoros egységben kell megvalósítanunk a közösségi nevelés és egyéni bánásmód elvét, az egész csoport, osztály fejlesztését, és benne az egyének nevelését.
Az oktatási-nevelési feladatok megvalósításának elengedhetetlen feltétele, hogy a tanulók az iskolai közösségek aktív tagjaivá váljanak.

Ezt a következőképpen segítjük elő:
• A leendő elsősöket a tanítók meglátogatják az óvodás csoportokban.
• Az új osztályfőnökök és osztályfőnök-helyettesek az első félévben családot látogatnak. (Az osztályba később érkezett tanulók esetén is.)
• A felsős szaktanárok meglátogatják a negyedikeseket.
• Minden tanév elején a felső tagozatra lépő osztályok addigi tanítói egy nevelési értekezleten ismertetik a szaktanárokkal a tanulókról szerzett tapasztalataikat.
• Minden tanév elején az ötödik osztályosok 1-2 napos „gólyatáborba” mennek, ahol kiemelt szerepet kapnak a közösségfejlesztő játékok.
• Különböző iskolai hagyományaink ápolása (lucázás, felsősök Mikulás műsora az alsósoknak).
• Havonta egy osztályprogram szervezése.

A spontán szerveződő közösségeknek is nagy szerepük van a beilleszkedés támogatásában. Ha a pedagógus jól ismeri, irányítja és működteti azokat, ezeknek a csoportoknak semmivel sem pótolható nevelő hatásuk van.
A beilleszkedési zavarban szenvedő gyermekek fejlesztését a nevelési tanácsadó szakemberei látják el. A fejlesztési terápiát a nevelési tanácsadó, a családsegítő szolgálat, a szülő és a pedagógus szoros együttműködésével valósíthatjuk meg. Egyedi esetekben a pedagógus felzárkóztató munkáját a szakértőtől kapott egyéni útmutatások alapján végzi. Beilleszkedési és magatartási zavarok enyhítését segítő tevékenységi formák: egyéni bánásmód, egyénre szabott feladatok kijelölése, egyéni foglalkoztatás, a pozitív megnyilvánulások erősítése, hosszabb türelmi időszak biztosítása, többszöri családlátogatás, nevelési segítség ill. tanácsadás, szoros kapcsolattartás a szülőkkel, állandó kapcsolat a fejlesztő pedagógussal.

Nagyon fontosnak tartjuk a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztését, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat.

Iskolánk feladata:
• A tanuló személyiségének és környezetének megismerése, a problémák gyökerének feltárása.
• A fejlesztő módszerek megbeszélése, egyeztetése a családdal.
• A megfelelő beilleszkedés hatékony segítése.
• A szülők segítése a családi, a nevelési konfliktusok megoldásában.
• Ennek érdekében fejleszteni szükséges a gyermek önismeretét, önbizalmát, együttműködési, kapcsolatépítési képességét, szerepelni tudását, konfliktuskezelői képességét.

A fejlesztés színterei az iskolai, az osztályközösségi, a hitéleti programok.
Az elérendő cél a tanulók felelősségtudatának, önfegyelmének, kezdeményezőkészségének, csoportmunkára való alkalmasságának kialakítása.

II.5. Tehetséggondozás és felzárkóztatás

II.5.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

A tanulás nem csupán ismeret elsajátítása, hanem az értelmi képesség, az egész személyiség fejlesztését jelenti. A pedagógus fontos feladata, hogy a tehetséget, a fejlődés irányát időben felismerje. A korai felismerés a tehetség kibontakoztatásának és fejlesztésének egyik legfontosabb feltétele.
Tehetségen a képességek magas szintjét értjük.
A tanárok és diákok gyakran elutasítják a tehetséges tanulókat. Ők azok, akik kérdéseikkel, problémafelvetéseikkel „zavarják” az óra menetét. Esetleg magatartási problémáik vannak. A tanár felelőssége, hogy fel meri-e ismerni a tehetséget abban a gyerekben is, akivel magatartási gondok vannak.
A tanulók teljesítménye szempontjából meghatározó a jó légkör, biztonság. A gyerekek problémái, szükségletei iránti tanári érzékenység, jó szándék, lelkesedésre és toleranciára való képesség hozzájárulhat egy olyan atmoszféra kialakulásához, mely segíti a tanulást.
A gyerekeknek a haladáshoz nagy szükségük van a pedagógus érdeklődésére, biztatására. A folyamatos dicséret és elismerés ösztönzi őket a tanulásra.
A pedagógus felelőssége és lehetősége, hogy felébressze a tanulókban a tanulással kapcsolatos pozitív beállítódást, erősítse önbizalmukat, fejlessze a tanuláshoz fűződő pozitív viszonyulásokat. Értékké kell tenni a tudást, alkotást. Fel kell ébreszteni a tanulók kíváncsiságát, és lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kíváncsiságukat saját erőfeszítésük segítésével elégítsék ki.
A magas szintű, élményt nyújtó oktatás segíti a tehetségek kibontakoztatását. A tanároknak úgy kell szervezniük a tanórát, hogy mozgásba tudja hozni a gyermekek alkotó fantáziáját, intellektuális erőit.
A tanulók megfelelő terhelése, képességeikhez mért feladatok állítása szintén komoly felkészültséget igényel. Ezért a pedagógusnak gondoskodnia kell a tehetséges tanulók számára mélyebb, átfogóbb ismeretanyag átadásáról. A nívócsoportok kialakítása a differenciált oktatás ennek egyik fajtája, amit alapozó és fejlesztő tagozaton alkalmazunk is.
Az eredményes tanuláshoz hatékony tanulási módszereket, technikákat kell a tanárnak elsajátítania, egyénre szabott tanulási eljárásokat kell kiépítenie.
Ezek segítségével fejleszteni kell a problémamegoldó gondolkodást. Időt, figyelmet kell szánni a gondolkodási kultúra művelésére, a kérdéskultúra fejlesztésére.

Az eredményes tanulás feltétele, hogy a gyermekeket megtanítsuk tanulni.
Megismertetjük velük és fejlesztjük ennek hatékony módszereit: az értő olvasást, az emlékezet erősítését, a logikus és problémamegoldó gondolkodást, a kérdéskultúra fejlesztését. Ehhez még alkalmazunk egyénre szabott tanulási módszereket (csoportmunka, nívócsoport, differenciálás). Ezzel elérjük az önművelés igényének és szokásának kibontakozását, és a nyitottságot az önálló ismeretszerzésre.
Mivel minden gyerekről feltételezzük, hogy valamiben tehetséges, biztosítjuk számukra a sokféle tevékenység közül való választást, próbálkozást képességeik kibontakoztatását. A tehetséggondozás azt jelenti, hogy keressük a tanulókban azokat az adottságokat, amelyek fejleszthetők, és amelyek kiművelése a legtöbb sikerélményhez juttatja őket.

Tanulmányi versenyek:
Az iskola dönti el, hogy az adott tanévben milyen versenyeket vállal a tanulók adottságai alapján. Ügyelni kell arra, hogy a versenyre készítés, készülés ne menjen az iskolai tananyag elvégzésének a rovására.

A versenyek rendszere:
• iskolai háziversenyek és pályázatok
• Katolikus iskolák közötti, az MKPK Iskolabizottsága által kiírt versenyek
• Az Oktatási Minisztérium vagy a pedagógiai szolgáltató intézetek által szervezett helyi, területi és országos szaktárgyi versenyek.

Rendszeres tanulmányi versenyek, rendezvények:
• Vers- és prózamondó verseny
• mesemondó verseny
• népdaléneklési verseny a zene világnapján
• év végi kiállításra szép füzetek, munkafüzetek, olvasónaplók, tablók, albumok készítése, rajzok, kerámiák
• "Nyelvünkben élünk" (anyanyelvhasználati) verseny
• Más intézmény által meghirdetett levelező feladatmegoldó versenyek
• Iskolák közötti sportági versenyek, osztályok közötti és egyéni versenyek
• Tantárgyi versenyek

II.5.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

A gyermek tanulási nehézségének felismerésekor – a nevelő kezdeményezésére (amit az osztálynapló megjegyzés rovatában rögzít) és a szülő beleegyezésével - a nevelési tanácsadó szakemberei felmérik a tanuló vizio-percepció-motoros, az akusztikus és nyelvi képességeit, az emlékezet, a téri tájékozódás szintjét, valamint a test finom és nagy mozgásait. Ezekből tudhatók meg, hogy az egyes tanulóknál mely részképesség-gyengeségek várhatók, vagy vannak már jelen, milyen fejlesztő foglalkozásokra van szükség. Súlyos gyengeségek, hiányok, zavarok esetén az iskola feltétlenül szakemberek segítségét igényli (pszichológus, logopédus). Minél hamarabb sikerül felfedezni a problémákat, annál könnyebben megelőzhetőek a nemkívánatos következmények: magatartászavarok, agresszió, regresszió, önértékelési probléma, iskolai kudarcok. Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős, (a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen) hátrányt jelentő különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, a személyi higiénia területén, a katolikus vallás szertartásainak és a vallásgyakorlás külső formáinak ismeretében is. Megkülönböztetett törődésben kell részesítenünk a súlyosan hibás nevelési attitűdök következtében érzelemszegény gyermekeket, akiket csak szeretetünk folyamatos ajándékozásával zárkóztathatunk fel. Vizsgálni kell a fejlődést és a haladást károsan befolyásoló tényezőket (ingerszegény környezet, elhanyagoltság, helytelen nevelési eljárás stb.). Ezek ismeretében törekszünk csökkentésükre, illetve lehetőség szerint megszüntetjük őket. Ezekre utalhat az érzelmi kiegyensúlyozatlanság, amit feladathelyzetekben, szünetekben és spontán tevékenység végzése közben figyelhetünk meg a gyermekeknél.
A fejlesztő foglalkozások és a programok kiválasztásakor meg kell tervezni, hogy mely célokra irányulnak elsődlegesen és melyekre másodlagosan. Az iskolán belül enyhébb részképességzavarban szenvedő gyermekek fejlesztését segítő programok:
• egyéni foglalkoztatás (korrepetálás, órán egyéni munkatempó engedélyezése, esetleg külön segítség adása, differenciált órai munka)
• egyéni fejlesztés fejlesztő pedagógussal
• szakértő véleménye alapján egyénre szabott követelmény (saját fejlődéshez viszonyított értékelés), szükség esetén segédeszköz használatának biztosítása
• hosszabb idő biztosítása az osztályozó-, javító vizsgákra való felkészülésre
• személyes törődés, beszélgetés, odafigyelés, folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel
• szükség esetén a pedagógus külön foglalkozik a rászoruló gyermekkel
• osztályban dislexia gyanús esetek vizsgálata

II.6. Gyermek- és ifjúságvédelem, szociális hátrányok enyhítése

II.6.1. A családok helyzete

A családok állapotának felmérése az osztályfőnökök feladata, akik a családlátogatások után elemzik azok helyzetét. Ha a családdal vagy a tanulóval kapcsolatban felmerülő probléma túlmutat az osztályfőnöki teendőkön, akkor lép be a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, s a maga eszközeivel mindent megtesz a védelmükben. Szükség esetén az igazgató és az iskolaszék tagja is segítséget nyújthatnak egy-egy probléma megoldásában. A gyermek - és ifjúságvédelmi felelős tartja a kapcsolatot az önkormányzat munkatársaival, a többi iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőseivel, a szociális munkással és az állami gondozottak koordinátorával. Közösen szervezik meg a szülőkkel való foglalkozást, illetve adott esetben az iskolához kötött családterápiát.

II.6.2. Gyermekvédelem

A gyermek- és ifjúságvédelem szorosan kapcsolódik a nevelési-oktatási intézmények pedagógiai tevékenységéhez. Összefügg azzal, hogy az iskolában olyan légkört, pedagógiai tevékenységet kell kialakítani, amely eleve kizárja annak a lehetőségét, hogy bármelyik gyermek, tanuló származása, színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, vagy bármilyen más oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. A pedagógiai tevékenységgel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy mindenki részére biztosítsa a fejlődéshez szükséges feltételeket, azokat a lehetőségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a tanuló képességeit, tehetségét kibontakoztathassa, szükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél, vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység magába foglalja a családdal, a szülőkkel való kapcsolattartás rendszerét is, hiszen alapvető célkitűzés, hogy a gyermek családban nevelkedjen, szüleitől kapja meg azt a segítséget, amely ahhoz szükséges, hogy iskolába járjon, és ott eredményesen tudjon felkészülni. Ezt a munkát iskolai szinten a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős irányítja. E körbe tartozónak kell tekinteni minden olyan iskolai tevékenységet, amely arra irányul, hogy a tanulók megismerjék jogaikat, véleményt nyilváníthassanak az őket érintő kérdésekben. Az iskola vezetője felel a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanulóbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A pedagógus alapvető feladata, hogy a nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a gyermek képességeinek kibontakoztatását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkóztatását. Kötelessége továbbá, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön. Közre kell működnie a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Feladata, hogy a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha a gyermek fejlődésének elősegítése vagy jogainak megóvása érdekében intézkedéseket tart szükségesnek. Ezért fontos rendszeres időközönként fogadóórát tartania.
Az iskolák a közoktatásról szóló törvény és az 1997. évi XXXI. törvény rendelkezései alapján kötelesek mindent megtenni a tanulók fejlődése érdekében. A gyermekek alkotmányos jogainak védelmét az állampolgári jogok országgyűlési biztosa segíti. A gyermek védelmét pénzbeli, természetbeli és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások is biztosítják. A gyermekvédelmi törvény meghatározza azokat a pénzbeli és természetbeli ellátásokat, amelyek hozzájárulhatnak a gyermekek helyzetének javításához, veszélyeztetettségük megelőzéséhez és megszüntetéséhez. Ilyen pénzbeli ellátás megállapítását kezdeményezheti az iskola is. Ehhez szükséges az érintett gyermekekkel való közvetlen beszélgetés, a családlátogatás, az osztályfőnök és a pedagógusok megfigyelő tevékenysége, hogy fel tudják tárni azokat a tényeket és körülményeket, amelyekből következtetni lehet arra, hogy a tanulónak, illetve családjának szüksége van a gyermekvédelmi támogatásra. Az iskola pénzbeli ellátások keretében támogatást tud nyújtani a különböző szolgáltatásainak igénybevételéhez (pl.: térítéses táborok, szakkörökön, sport-és egyéb foglalkozásokon való részvétel biztosítása.). A lehetséges anyagi megsegítés formái: étkezési térítési hozzájárulás, tanszersegély, egyszeri nevelési segély, rendszeres nevelési segély, gyógyszertámogatás, különböző alapítványi, illetve pályázatokon igényelhető támogatások. A személyes gondoskodások keretébe tartozó ellátások között pedig gondoskodni tud a gyermek napközbeni ellátásának, a napközi, illetve tanulószoba megszervezéséről. A gyermek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermekek számára kell biztosítani, akiknek a testi, illetve szellemi fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szükség, illetve akit egyedülálló, vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, továbbá akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt a gyermek ellátásáról nem tud gondoskodni. Az iskolának figyelemmel kell kísérnie a gyermek veszélyeztetettségét. A pedagógusnak észre kell vennie, ha a tanuló tanulmányi eredményei látszólag indokolatlanul leromlanak. Fel kell figyelni a családban jelentkező gondokra, problémákra, melynek oka akár a családi élet megbomlása, akár a szülők anyagi helyzetének romlása, vagy más is lehet. Amennyiben az iskolai eszközök már nem elégségesek a veszélyeztetettség megelőzésére, esetleg megszüntetésére, az iskola vezetőjének kötelessége értesíteni a gyermekjóléti szolgálatot, illetve indokolt esetben köteles hatósági eljárást kezdeményezni. Iskolánk együttműködik a gyermekvédelemmel foglalkozó más hatóságokkal, szervezetekkel, személyekkel, annak érdekében, hogy elősegítse a gyermek családban való nevelkedését, a veszélyeztetettség megelőzését és megszüntetését. Szoros kapcsolat van az iskola, a nevelési tanácsadó, a rendőrség, az ügyészség, a társadalmi szervezetek, az egyházak és az alapítványok között a gyermek- és ifjúságvédelem területén. Ezen kapcsolatok kiépítése a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata.
Az iskola mindenképpen figyelemmel kíséri a tanulók étkezési ellátását. Észre kell venni, ha a tanuló a család anyagi, szociális helyzete miatt nem részesül rendszeres étkezésben. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok kiterjednek arra is, hogy minden tanuló legalább napi háromszori étkezést kapjon a családjában vagy az iskolában. Ennek megfelelően a rendelkezésre álló eszközök igénybevételével és elosztásával biztosítani kell, hogy a napközbeni ellátásra rászoruló tanulók igénybe vegyék az étkezés lehetőségét is. A pedagógusoknak fel kell mérniük, hogy a tanuló hozzájut-e a megfelelő lakáshoz, ruhához, oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz. Abban az esetben, ha a szülők ezekről a szolgáltatásokról nem tudnak, vagy nem akarnak gondoskodni, az iskolának meg kell tennie a szükséges intézkedéseket. Különbséget kell tenni, ha a szülők jövedelme, vagyoni helyzete akadályozza a gondoskodást, illetve amikor a szülők életmódja, életvitele, gyermekükhöz való hozzáállása akadályozza a gyermek megfelelő fejlődését. A szülőt nem mentesíti egyetlen intézmény sem az alól a kötelezettsége alól, hogy gondoskodjon gyermekének családban történő gondozásáról, neveléséről, továbbá az alól, hogy mindent megadjon annak testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez. Az iskola dolgozói azonban, a gyermek érdekében, nem nézhetik tétlenül, ha a szülő elmulasztja kötelezettségeit. Az ilyen esetekben az iskolának fel kell vállalnia a fokozott törődést a tanulóval. Az iskolák részére rendelkezésre álló eszközök elsősorban pedagógiai eszközök. A nagyobb odafigyelés, a tanulóval való törődés, a felzárkóztató foglalkozás, az egyéni foglalkozás megtartása igen sok esetben járulhat hozzá a hátrányok leküzdéséhez. Ennek lehetséges módjai: fokozott odafigyelés, egyéni beszélgetés, segítség a személyes problémák megoldásában, kapcsolattartás a családdal, esetleg a rokonsággal, segítség a hiányosságok pótlásához, korrepetálás, segítség a nevelési és beilleszkedési zavarok leküzdésében, a tehetséges tanulók külön segítése, és - lehetőség szerint - továbbtanulásuk biztosítása. A gyermek fejlődésének egyik legfontosabb feltétele, hogy ha a megfelelő fejlettséget elérte, teljesítse a tankötelezettségét. Az iskola igazgatójának e kötelezettség elmulasztását, illetve az iskolába járatás kötelezettségének elmulasztását is jeleznie kell a jegyző felé.
Nevelésünk a keresztény értékrend elfogadását, a keresztény életforma kialakítását, mindennapi megélését próbálja elősegíteni. Tanítványainkban erősíteni szeretnénk azt a tudatot, hogy aki teheti, segítse a gyengébbet, beteget, szegényebbet. Reméljük, az előbbiek maradandó értéket képviselnek tanulóinkban felnőtt korukban is, és ez megvédi őket számos erkölcsi veszélytől.

Az iskolai gyermekvédelem feladata:

Az ifjúság szociális válsághordozó. A kedvezőtlen szociális, gazdasági, családi és iskolai hatások az iskoláskorú gyermek teljesítményében, viselkedésében és kapcsolatzavaraiban jelennek meg.
Az iskola feladata, hogy felismerje a problémát, keresse az okokat, nyújtson segítséget, illetve jelezzen az illetékes szakembereknek, a gyermekjóléti szolgálatnak.

A megoldást segítő személyek, intézmények:

Iskolán belül Iskolán kívül
osztályfőnök polgármesteri hivatal
gyermekvédelmi felelős nevelési tanácsadó
igazgató családsegítő központ
iskolaszék egészségügyi intézmények
Pétre-Pál Alapítvány
rendőrség
civil, karitatív szervezetek
gyermekjóléti szolgálat
gyámügyi hivatal

II.6.3. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységi formák:

• Gyakori tapintatos beszélgetések, egyéni bánásmód.
• Egyéni vagy kiscsoportos felzárkóztatás.
• Fejlesztő csoportok létrehozása.
• Tanulási kötelezettségek alóli felmentés.
• Napközi ellátás biztosítása.
• Többszöri családlátogatás, nevelési segítség, illetve tanácsadás, a szülők figyelmezetése, ellenőrzése.
• A gyermek nevelési tanácsadóba irányítása.
• Javaslat a szülőknek a Családsegítő Központ szolgáltatásainak igénybevételére (pl. családterápia).
• Javaslat a gyermek egészségügyi, gyermekpszichiátriai vizsgálatára.
• Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten, fogadóórákon, családlátogatásokon
• Segélykérés kezdeményezése, a kérelem véleményezése és továbbítása a polgármesteri hivatalban.
• Javaslat a gyermekjóléti szolgálat igénybevételére.
• Táborozási, osztálykirándulási költségcsökkentés.
• Pályaorientációs tevékenység.
• Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.
• A gyermek állami gondozásba vételének kezdeményezése.
Súlyos esetben rendőrségi feljelentés (pl. bántalmazás, abuzus gyanúja esetén).

II.7. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

A közoktatási törvény szerint az iskoláknak rendelkezniük kell a feladataik ellátásához szükséges feltételekkel. A nevelési – oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. számú melléklete határozza meg a minimális eszközöket, amelyekkel egy iskolának rendelkeznie kell. Az 1. számú mellékletben található a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke.

II.8. Az iskolai élet hagyományai

II.8.1. Az intézménybe való felvétel szempontjai

Az első osztályba lépés

A beiskolázást az igazgató a fenntartóval egyeztetve végzi. Beiskolázásunkat nem köti körzethatár. A Szent András Általános Iskola évfolyamonként két (szükség szerint három) osztályt indít. Katolikus iskola lévén elsősorban katolikus szülők gyermekeinek az iskolája. Kis számban azonban nem katolikus családok gyermekei is felvételt nyerhetnek, ha elfogadják az iskola pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát.
A jelentkezés feltétele: A törvényes előírásoknak megfelelően iskolaérett tanulók jelentkezhetnek az első osztályba. Az intézményünkbe jelentkező gyerekekkel és szüleikkel a leendő elsős tanító nénik, a hitoktató és az iskola vezetősége beszélgetést folytatnak. A gyerekekkel való beszélgetés szempontjai azonosak az iskolaérettség kritériumaival. Az ének-zenei osztályba jelentkező gyermekek zenei készségét felmérjük.
A felvétel elbírálásának szempontjai:
• írásos szülői nyilatkozat, benne kötelezettségvállalások
• a keresztény elkötelezettség hivatalos dokumentumai (keresztlevél, plébánosi ajánlás, mely igazolja, hogy a szülő gyakorolja vallását)
• az általános iskolába lépés alsó (minimum) korhatárának betöltése
• szomatikus érettségről szóló orvosi igazolás
• iskolaérettségi szakvélemény

Átvétel más intézményből

A tanuló felvételéről az igazgató az ügyben érintett osztályfőnök és szaktanárok véleményének ismeretében dönt. A felvételnél a tanulmányi eredményt, magatartást, hitoktatásban való részvételt, hitéletét, a tanuló, és családja életkörülményeit mérlegeljük. A tantárgyi rendszerek, tananyagok összevetése után az igazgató különbözeti vizsgákat írhat elő. A beiratkozás szabályai értelemszerűen megegyeznek az első osztályba lépésnél meghatározottakkal, kiegészítve a gyermek egyházi ajánlásával.

II.8.2. A tanórai foglalkozások és csoportbontások rendszere

Bevezető tagozaton az 'a' osztályokban már első évfolyamtól indul az ének-zenei osztály. Az osztályok az idegen nyelvvel csak negyedik osztálytól kezdenek ismerkedni. Minden páros évben az „a” osztály angol nyelvet tanul, a „b” osztály pedig németet. (Az esetleges harmadik osztálynál az iskolavezető döntése alapján választjuk a nyelvet, melyet az adott éves munkaterv tartalmaz.) A páratlan években fordított a nyelvek beosztása.
Az alapozó tagozatban az idegen nyelvet bontott csoportban tanítjuk. Magyar és matematika tantárgyakból lehetőség szerint nívócsoportos oktatás folyik, ezzel is elősegítve a gimnáziumba készülők minél hatékonyabb felkészítését. Az életvitel tantárgy lehetőség szerint bontva történik. A számítástechnikai alapismeretek elsajátítására haladási ütem szerint bontott csoportban lehetőséget biztosítunk. Az énekkarban az énektagozatos tanulók számára az alapozó és a fejlesztő tagozatban kötelező a részvétel, de megfelelő képességek esetén, önkéntes alapon is lehet jelentkezni.
A bevezető, kezdő tagozaton lehetőség szerint kéttanítós rendszer működik - ének-zene, idegen nyelv és hittan betanítással. A fejlesztő tagozaton szaktanári rendszerben dolgozunk.

Kötelező órakeretben nyújtott szolgáltatásaink

• Hittan oktatás.
• Lehetőség szerint testnevelés óra keretében az 1. és a 5. évfolyamon úszásoktatás folyik.
• 4. évfolyamtól kezdve informatikát oktatunk csoportbontásban.
• Csoportbontásban tanítjuk az életvitelt 5. - 6. évfolyamon.
• Az osztályok képessége alapján nívócsoportos bontásban tanítjuk a matematikát és magyar tantárgyakat 5. osztály 2. félévétől és minden évfolyamon az idegen nyelvet.

Nemkötelező órakeretben nyújtott szolgáltatásaink

• Ének-zene oktatás az „a” osztályoknak egy-egy órában.
• Napközi, tanulószoba: a bevezető, kezdő tagozaton a csoportok osztályonként szerveződnek, míg az alapozó és a fejlesztő tagozaton tanulószoba működik napi 2-2 órában.
• Énekkar: bevezető, kezdő és alapozó, fejlesztő tagozaton egyaránt működik.
• Szakkörök: kerámia-, rajz-, kézműves szakkör minden évben indul. Az induló szakköröket az éves munkaterv tartalmazza.
• Sportkörök: Működik labdás ügyességfejlesztés, szertorna bevezető, kezdő, fejlesztő tagozaton, röplabda, kosárlabda, labdarúgás, szertorna az alapozó, fejlesztő tagozaton.
• Felzárkóztató foglalkozások: fejlesztő pedagógus vezetésével a bevezető, kezdő tagozaton illetve a szaktanárok irányításával korrepetálásokat szervezünk az alapozó, fejlesztő tagozaton.
• Iskolai könyvtár: A könyvtár nyitvatartási idejét az éves munkaterv tartalmazza.

II.8.3. Iskolai programok

Kirándulások

Célja:
• ismeretszerzés, szűkebb és tágabb környezetünk megismerése, haza-szeretetre nevelés
• közösségformálás
• a természettel való közelebbi kapcsolat kialakítása
• egészséges, edzett gyerekek formálása

Helyszínei:
• 1.-4. évfolyamon: lehetőség szerint szűkebb környezetünk pl.: Szentendre, Dunakanyar, Visegrád, Esztergom, Budapest
• 5.-8. évfolyamon: Az osztályfőnök és az osztály által közösen kidolgozott tematika szerint.
A tehetséggondozás megvalósításának érdekében lehetőség szerint 2 évente kirándulást szervezünk német nyelvterületre.
A kirándulások térítéskötelesek, amiket különböző pályázatokon elnyert összegekből, Péter – Pál Alapítványtól illetve egyéb adományokból igyekszünk csökkenteni a kiadásokat.

Táborok

Iskolánk a gyermekek számára nyári szünetben lehetőség szerint napközis és sport tábort illetve terepgyakorlatot szervez. Jelentkezni a második félévben lehet a meghirdetett táborokra. Az osztályfőnök és a táborvezető jóváhagyása is szükséges. (rossz magatartás, több tárgyból való bukás kizáró ok lehet). A táborok térítéskötelesek, amiket különböző pályázatokon elnyert összegekből, Péter–Pál Alapítványtól illetve egyéb adományokból fedezünk. A táborok korosztályi összetételét a táborok jellege határozza meg, amit a meghirdetéskor pontosítunk.

Délutáni közös rendezvények

Célja a gyerekek kulturált szórakozásának biztosítása, melyeken a szervezési feladatokat a DIK látja el nevelői segítséggel.
• iskolai suli-buli
• farsangi mulatság
• Ki Mit Tud?
• Társasjáték délután
• Kulturális gálaműsor: az osztályok tanulói egyéni vagy csoportos produkciókkal (vers, próza, mesejáték, szóló hangszer, szóló ének, idegen nyelvű versek, mesék, játékok) kulturális gálaműsort tartanak társaik és a szülők számára.
A tehetséggondozás megvalósításának érdekében lehetőség szerint színház, filmszínház, koncert és opera előadásokra megyünk.

II.8.4. Továbbtanulás

Az osztályfőnökök a szaktanárokkal egyeztetve segítik a szülőket és a diákokat a pályaorientációban, hogy a képességeket, készségeket, tehetséget, érdeklődési köröket, terhelhetőséget figyelembe véve a legmegfelelőbb középiskolát sikerüljön kiválasztani.
Iskolánkból tanulóink 4. 6. és 8. osztály után tanulhatnak tovább, hiszen városunkban egy nyolcosztályos, két hatosztályos és három négyosztályos gimnázium, valamint egy szakmunkásképző iskola működik. A sikeres felvételi érdekében a 8. évfolyamon igény szerint felvételi előkészítőket indítunk.
Különös figyelemmel kísérjük és ösztönözzük tanulóinkat a Ferences Gimnáziumba és más egyházi iskolákba való jelentkezésre.

II.8.5. Iskolai hagyományok

Egyházi ünnepeink

Ünnepeink célja: hogy az Egyház értékeit újra és újra megtapasztaljuk és átéljük. Az ünneplés lényege: Isten jelen van, és mi az Ő gyermekei vagyunk.

• Veni Sancte (tanévnyitó szentmise). Egész évi munkánkra kérjük Isten áldását.
• Minden hónap 1. hétfőjén iskolamisén veszünk részt, melynek célja, hogy az egész iskolai közösség (diák, tanár, szülő) együtt ünnepelje az Eucharisztiát.
• Október 8. Magyarok Nagyasszonya: megemlékezés a reggeli percekben.
• November 1. Halottak napja: reggeli perceinkben halottainkra emlékező liturgia
• Advent: Örömteli felkészülés Jézusnak, Isten ajándékának elfogadására. Adventi koszorú készítése osztályonként. Rorátén való részvétel (roráté naptár vezetése).
• December 6. Szent Miklós: A tevékeny szeretet ünnepe. Ünneplés, ajándékozás.
• December 3.hetében betlehemezés és osztály- illetve iskolai karácsony.
• Január 6. Vízkereszt – az iskola szentelése
• Február 3. Szent Balázs: Balázsáldás a templomban.
• Hamvazószerda: A nagyböjt kezdete. Hamvazkodás a templomban
• Nagyböjti lelkigyakorlat: a nagyhéten, felkészülés húsvétra, legnagyobb ünnepünkre.
• Pünkösd: elsőáldozás, a 3. osztályosok találkozása Jézussal.
• Te Deum: Hálaadás az egész évért

Nemzeti ünnepeink

Az ünnepeinkről való méltó megemlékezés a magyarságtudatot és a hazaszeretet erősíti, tiszteletünket fejezi ki és tanulóink elé példaképeket állít.

Október 6. az aradi vértanúkra emlékezünk
Október 23. megemlékezés az 1956-os forradalomról a templomban és ünnepségen
Március 15. megemlékezés az 1848-49-es szabadságharcról

Iskolai ünnepek, hagyományok

Célja: az iskolai közösséghez tartozás erősítése.

• Októberi népdaléneklési verseny
• November 11. Márton napi lámpás felvonulás
• November 30. Szent András ünnepe, iskolánk védőszentjére emlékezünk – szentmise, iskolanap
• Istenes versmondó verseny
• December 13. Luca-nap: a népi hagyomány felelevenítése, kotyolás, vásár
• Decemberben a 3. osztályosok betlehemezése, beteg, idős emberek látogatása
• Tavaszi koncert
• Áprilisban a Költészet napján szavalóverseny és a Föld napjához kapcsolódó program szervezése
• Május: Anyák napja. Kulturális bemutató keretében köszöntjük az édesanyákat
• Június: Ballagás

II.8.6. Szülőkkel való kapcsolattartás

A iskola csak akkor érhet el tartós eredményeket, ha a családok tudatosan támogatják az iskola nevelési törekvéseit, és ha az iskola következetesen alapoz a szülőkkel való együttműködésre. A szülőkkel való együttműködés alapja a jó kapcsolattartás, a tervszerű, rendszeres információcsere. Az állandó, gyors, kölcsönös tájékoztatásra a pedagógusnak és a szülőknek egyaránt szükségük van. Megteremtjük a lehetőséget, hogy a szülő elmondhassa nevelési problémáit. Ilyen lehetőségek a családlátogatás, fogadóóra, szülői értekezlet. Az iskola így jobban megismerheti a család mindennapi életét, az otthoni légkört, értékrendet, a gyerek helyét a családban.
Fontos, hogy az iskola és a család összehangolja nevelési elveit, módszereit. Jelen legyen a kölcsönös felelősség, segítőkészség, tenni akarás. Lényeges követelmény, hogy a szülők gyorsan reagáljanak a problémára. A hibákat és hiányosságokat az iskola útmutatásai alapján közösen számolják fel.
A közös programok szervezése, hagyományok teremtése szintén segíti a szülőkkel való jó együttműködést. Ennek színterei: Szent András jótékonysági est, Szülői bál.

Iskolaszék

Tagjai:
• a tantestület által választott kétéves megbízatással 3 fő
• a Szülői Tanács által választott kétéves megbízatással 3 fő
• a Diák Önkormányzat által éves választással delegált 3 fő, amelynek felnőtt is lehet a tagja
• az iskolaszék ülésein állandó meghívottként részt vehet még az iskolaigazgatója és a plébános atya, ill. megbízottja
Az iskolaszék az iskola közösségeivel az iskolaszék teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot. Az iskola igazgatója és az iskolaszék elnöke az együttműködés tartalmát és formáját évente az iskolai munkaterv, illetve az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. Az iskolaszék tagjai rendszeres időközönként (évente legalább két alkalommal) kötelesek tájékoztatni az őket megválasztókat az iskolaszék tevékenységéről, és kötelesek az őket megválasztók kérdéseit, véleményét, javaslatait az iskolaszék elé tárni.

Szülői Tanács

Tagjai: osztályonként évente választott 2 szülő
A Szülői Tanács tagjai közül választja ki azt a három főt, aki, az iskolaszékben képviseli két éven keresztül a szülőket. A Szülői Tanács feladata az iskolában a szülőknek a közoktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése. A Szülői Tanács részére az igazgató tanévenként legalább két alkalommal tájékoztatást ad az intézmény működéséről. A Szülői Tanács tagjai a szülői értekezletek alkalmával kötelesek tájékoztatni az őket megválasztó szülőket a tanács aktuális kérdéseiről, kötelesek a többi szülő felmerülő kérdéseit, véleményét, javaslatait képviselni a következő szülői tanácsülésen. Az osztályok Szülői Tanács - tagjaival az osztályfőnökök rendszeres kapcsolatot tartanak fent.

Szülői Egyesület

Tagjai lehetnek iskolánk bármely tanulójának szülei. Vezetősége háromtagú, kétévente közgyűlés által választott. Feladata a katolikus családok egymással való megismertetése, közösségformálás, segíteni az iskola működését és kulturális hagyomány teremtését.

Szülői értekezletek

Időpontját az iskolai munkaterv évenként tartalmazza, általában év elején és félévkor kerülnek megrendezésre. Az osztályfőnökök tájékoztatják a szülőket az iskolát és osztályt érintő problémákról, az iskola és az osztályközösség egészének életéről, az iskola és az osztály munkatervéről, az aktuális feladatokról. Év elején megválasztják azt a két főt, akiket az osztály a Szülői Tanácsba delegál.

Fogadóóra

A nevelőtestület a szorgalmi időszakban minden hónap második hétfőjén, előzetes bejelentkezés alapján, fogadóórát tart. Ezek az alkalmak nyújtanak elsősorban lehetőséget a tanár-szülő kapcsolat fenntartására, az esetlegesen felmerülő problémák megbeszélésére, megoldására. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatást ezen a fórumon kaphatnak a szülők.

Hírlevél

A szülőket az iskola egészének életéről, a következő havi munkatervről, programokról, az aktuális feladatokról a hónap első hetében megjelenő Hírlevél tájékoztatja. A pontos tájékoztatáson túl itt van lehetőség arra is, hogy a különböző eseményekre és azokra a tanulókra is felhívjuk a figyelmet, akik az elmúlt hónapban valamilyen területen kiemelkedő teljesítményt hajtottak végre.

Közös rendezvények, kirándulások

A közös rendezvényeknek ünnepségeknek, megemlékezéseknek a célja és feladata az iskola hagyományainak kialakítása, ezek fejlesztése, bővítése és ápolása, az iskola jó hírnevének megőrzése. Pl.: Szent András Nap, Szülői bál.

Tantestületünk állásfoglalását is kifejezi az, amit a Katolikus Szülők Országos Szövetsége célkitűzésében tömören így fogalmazott meg: "Tudatosítani szeretnénk minden szülőben, hogy nem csak joguk gyermekeik erkölcsi és vallási neveléséről gondoskodniuk, hanem lelkiismereti kötelességük azért tenni is."

II.9. Az egészséges életmódra nevelés programja

Az egészséges életmód kialakításának fontossága nem szorul bizonyításra. Ennek eredménye az életvezetés kiegyensúlyozottsága és eredményessége. A kialakítandó magatartásformák:
• egészséges táplálkozás: kialakítását segítik az osztályfőnöki-, biológia órák, védőnői előadások. Ezek egyebek mellett arra is felhívják a figyelmet, hogy minőségi táplálkozást és életvitelt alakítsanak ki a tanulókban. Különös figyelmet fordítunk a kirándulások és táborok során a gyerekek étkezésére.
• káros szenvedélyeket elutasító magatartás: ezt a célt szolgálja az iskolában kábítószerekről, drogokról, az alkohol és a cigaretta káros hatásáról szóló, szakember által alkalmanként megtartott előadás illetve a tanórákon való beszélgetés.
• testmozgás: A mozgás életünket meghatározó szerepe és megszerettetésének jelentősége evidens. Valljuk, hogy a differenciált, tehát a teljesítőképességhez igazodó, a játék-, a változatosság iránti szükségletet érvényesülni engedő, vagyis vonzó mozgásos programoktól várható az, hogy külső nyomás nélkül, észrevétlenül megszeretteti a mozgást. Felébreszti a gyerekekben a törekvést az iránt, hogy szabadidejükben mozgásos programokat is szervezzenek önmagának, és így karban tartsák egészségüket. Kerüljük a teljesítménycentrikus, monoton vagy kudarcélményekkel terhelt, illetve puszta testgyakorlatra redukált programokat. A mindennapos testneveléssel segítjük őket a mozgásigény kielégítésében. Mindezt testnevelés órákon, az éves munkatervben leírt számos délutáni sportfoglalkozáson illetve a napközis-, tanulószobás nevelők által tartott játékos mozgásórán valósítjuk meg.
• helyes napirend: tudatosan tanítjuk a gyerekeket a napirendjük helyes kialakítására. Hangsúlyozzuk a tanulás, pihenés, testedzés és alvás fontosságát, és ezek megfelelő arányának kialakítását.
• higiéniai szabályokat követő magatartás: ennek kialakítása mindenekelőtt a megfelelő tárgyi feltételrendszer megteremtését igényli.
• pszichoszexuális nevelés: célunk, hogy a gyerekek egészséges lelkivilágú, normális szexualitású felnőtté váljanak. Az évek során megtanulják, melyek azok a magatartásformák, amelyek a keresztény társadalmi-kulturális-erkölcsi környezetben elfogadottak, és amelyeknek a betartását mindannyiunktól elvárják. A szexuális nevelés nem lehet tiltó, büntető, mindent ráhagyó vagy közömbös, hanem irányító-nevelőnek kell lennie. Segíteni kell a gyerekeket, hogy a bennük végbemenő változásokat és a nemek közötti különbségeket megértsék, elfogadják. Egyrészt olyan fórumokat biztosítunk, ahol a felmerülő kérdéseket, problémáikat bizalommal feltárhatják, másrészt megfelelő szakkönyveket adunk a kezükbe. Ebben a nevelőket védőnők és gyermekorvosok segítik.
• Környezetvédelmi, természetvédelmi szemléletet: a tantárgyakba beépítve, iskolai akciókkal (papír, veszélyes hulladékok gyűjtése, környezetbarát füzetek és könyvek terjesztése, "zöld" faliújság készítése), és szakkörök, táborok szervezésével, pályázatok segítségével alakítjuk. Szelektív hulladékgyűjtés folyik iskolánkban.

II.10. Az iskola környezeti nevelési programja

• Az iskola szűkebb és tágabb környezete: 1 óránál alig hosszabb utazással elérhető a Börzsöny, a Dunakanyar történelmi emlékhelyei és a Duna-Ipoly Nemzeti Park. Rövidebb utazással elérhető a Szentendrei-sziget, ahol kiválóan tanulmányozhatóak a füves élőhelyek, ártéri erdők, az ivóvízbázisok és a Duna-Ipoly Nemzeti Park egy része, a Visegrádi-hegység, ahol a lombhullató erdőket és a D-I NP egy részét lehet megfigyelni, a Pomázi-sík, ahol mezőgazdasági területeket, mesterséges tavat találunk. A Duna parton ártéri erdő, a Bükkös patak mentén mesterséges és kiépített szakaszok lehetnek kísérleteink helyszínei.
Az iskola a történelmi városmag része, ennek előnyeivel és hátrányaival. Telke szűk, a beépítettségi arány magas, ebből fakadóan a környezeti nevelésre korlátozottan alkalmas. Az udvar átalakításakor, fejlesztésekor a környezeti nevelési szempontokat figyelembe vettük. Minden tavasszal növényeket ültetünk és tanulóinkkal együtt rendben tartjuk az udvart. Már van időjárás-megfigyelő állomásunk.
• Környezetvédelem, környezeti nevelés tanórákon: Az iskolánkban jelenleg a tantestület kb. egyharmada foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol csak nagyon fokozatosan és lépésenként haladhatunk előre. A további munkában is szükség van az iskolavezetőség, a tapasztaltabb és a fiatal kollégák együttműködésére. A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege és a pedagógusi szabadság határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetéshez hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeket is felhasználunk, alkalmazunk. Így élményszerű tanításra nyílik lehetőség. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert csak így lehet okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért.
• Környezetvédelem, környezeti nevelés tanórákon kívül: Nyaranta a Börzsönyi Ornitológiai és Természetvédelmi Táborban illetve saját szervezésben terepgyakorlaton veszünk részt.
• Távlati célok és tervek: a meglévő programok számának bővítése, a színvonalának emelése és a résztvevő tanulók számának növelése.

II.11. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A Szent András Általános Iskolában évente kétszer mérünk antropometriai és erőfelméréseket testnevelés órán. Célunk, hogy a gyerekek fizikai tulajdonságait nyomon követhessük, aktuális fizikai állapotukról képet kaphassunk.
A méréseket célszerű az első héten szeptemberben, és az utolsó hetekben júniusban mérni, hogy a kapott adatok valóban híven tükrözzék az év eleji és év végi fizikai állapotot.

Antropometriai mérések:
- Testmagasság mérése
- Testtömeg mérése

Fizikai állapotfelmérés:

- Dinamikus hasizom erő teszt
A gyerekek hanyatt fekszenek, kezüket összefogják a tarkójukon, lábukat felhúzzák, hogy a talpuk hozzáérjen a talajhoz. 30 sec alatt a gyereknek felüléseket kell végezni, úgy hogy a könyök és a térd összeérjen, talp végig a talajon maradjon.( a láb földön tartásához külső segítség nem vehető igénybe)

- Dinamikus láberő teszt
Helyből távolugrás páros lábról

- Dinamikus lábizom teszt
5 méteres ingafutás.10 hosszt kell a gyerekeknek futni időre úgy, hogy a fordulást jelző két bója egymástól 100 cm-re legyen. Fontos, hogy mindkét lábbal át kell lépni minden fordulónál a bójákat összekötő vonalon.

- Statikus karizom teszt
KTK-n szemmagasságban kell végezni az alábbi gyakorlatot. A gyerekek felső madárfogással hajlított karral kapaszkodjanak a KTK-n, addig amíg a szemmagasságuk a KTK rúdjának magassága alá nem süllyed.

III. A HELYI TANTERV KONCEPCIÓJA

III.1. A HELYI TANTERV 2010 KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA, ARCULATA

Iskolánk helyi tantervének alapja a katolikus kerettanterv, amelyet a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézmény szakértői készítettek a 2007-es NAT szerint. A NAT és a 202/2007.(VII.31.) Kormányrendelet a fejlesztési feladatok szerkezete címszó alatt 7 fejlesztési területet sorol fel. A katolikus kerettanterv témakörei valamennyi fenti területet lefedik, illetve annál bővebb a Tánc és dráma, a Társadalmi ismeretek és a Szóbeli és írásbeli szövegalkotás témakörökkel. Helyi tantervünket erre alapozva- figyelembevéve az iskola hagyományait és adottságait- hoztuk létre.

A Katolikus kerettanterv 2008 és a NAT 2007 kapcsolata
A kulcskompetenciák és a kerettanterv
A 2007. évi NAT szerint az iskolai műveltség tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere.
A katolikus nevelő a tanulók személyiségfejlesztése folyamán ennél többet kíván megvalósítani. A neveléssel a diákot el kívánja vezetni a teljes személyiség kiteljesedésére, ami a közösségben megélt hit által valósulhat meg. A katolikus iskola olyan intézmény, amely a személyiség javáért tevékenykedik, s ezért az emberi személyek iskolája. Az emberi személyiség anyagi és lelki igényével központi helyet foglal el Jézus tanításában: ezért annak kibontakoztatása a katolikus iskola legfőbb célja. Az önmagával és a világgal egyensúlyban élő ember ezáltal lesz képes a jelen kihívásaira is megfelelő választ adni. Ezért az általunk készített katolikus kerettanterv úgy kíván teljes mértékben megfelelni a NAT kompetenciafejlesztési követelményeinek, hogy eközben nem veszíti el a keresztény nevelés évszázados értékeit, hanem megtalálva a megfelelő kapcsolódási pontokat és arányokat, összhangba hozza a jelen kihívásait a katolikus nevelés hagyományos rendszerével. Meggyőződésünk, hogy ezzel jelentős mértékben segítjük a NAT-ban megfogalmazott célok elérését is.
A Nemzeti alaptanterv szerint a kompetencia a vonatkozó ismeret, képesség és attitűd rendszere. A kulcskompetenciák (anyanyelvi kommunikáció; idegen nyelvi kommunikáció; matematikai kompetencia; természettudományos kompetencia; digitális kompetencia; a hatékony, önállótanulás; szociális és állampolgári kompetencia; kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia; esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség) azok a kompetenciák, amelyekre mindenkinek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Ezért kerettantervünkben minden egyes tantárgy minden témakörénél meghatároztuk azokat a kulcskompetenciákat, amelyek fejlesztésére az adott témakörnél kiemelt hangsúlyt fektetünk. A fejlesztendő feladatok, fejlesztendő kompetenciák oszlopban ezeket vastag betűvel jelöltük.
A NAT 2007-ben szereplő kiemelt fejlesztési feladatok és a helyi tanterv
A 2007. évi NAT kiemelt fejlesztési feladatokat is meghatároz. Tantervkészítőink tudatosan törekedtek arra, hogy ezeket a helyi tanterv minden olyan fejezeténél hangsúlyosan szerepeltessék, ahol erre lehetőség adódik. Ezért a kiemelt fejlesztési feladatok valamennyi tantárgyban megjelennek. A fejlesztendő feladatok, fejlesztendő kompetenciák oszlopban ezeket dőlt betűvel jelöltük.
Sajátossága helyi tantervünknek az osztályfőnöki óra. Mivel a keresztény nevelés a legeredményesebb egyéni fejlesztést közösségben valósítja meg, így a nevelésben az osztályfőnöki órák is kiemelt szerepet kapnak. Ezek az órák kiválóan alkalmasak az aktív állampolgárságra, a társadalomismeretre, a hon-és népismeret megvalósítására, valamint egészséges életre nevelésre. Változatos módszertannal teremtenek lehetőséget a felnőtt lét szerepeire való felkészüléshez éppúgy, mint a mai társadalomban annyira domináns igénnyel megjelenő gazdasági nevelésre is. Az osztályfőnöki órákon a többi tantárgyhoz hasonlóan fejleszthető a kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia is. Az osztályfőnöki órák tantervében jelennek meg a közlekedéssel, társadalmi bűnmegelőzéssel, áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő nevelési feladatok is.
III.2. A tanulásról

A sokszínű tanuláselméletek értékeinek elismerése mellett tantervünk szakmai szabadságot ad a leginkább eredményre vezető tanítási-tanulási módszerek kiválasztásában (szemléltetés, tanári magyarázat, cselekvés pedagógiája, konstruktivista pedagógia módszerei) a tananyag, a tanulócsoport és az egyes diákok sajátosságainak figyelembe vételével.
A tanulás célja a tartós, elmélyült tudás kialakítása, ami az ismeretanyag mellett a hangsúlyt a tudás minőségi jellemzőire teszi: a szervezettségre, a megértés mélységére, az alkalmazhatóságra. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni az ismeretek, összefüggések és a képességfejlesztés egyensúlyát, egyik sem válhat egyoldalúvá és öncélúvá. Így a tudás rugalmas továbbépítése biztosított, a tanulási cél és az alkalmazhatóság egységet alkot.
A helyi tanterv fontos pedagógiai célnak tekinti a játékosságot, amely az alacsonyabb évfolyamokon különösen nagy hangsúlyt kell, hogy kapjon. A játékosság motiválja a diákokat és elősegíti a tanulás sikerességét. Emellett fontos mindenkor a differenciálásra, az egyéni képességek, egyé¬ni tudás- és képesség fejlesztésére törekedni.

III.2.1. A tanulást segítő pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák
A helyi tanterv sokszínű pedagógiai módszereket és szervezési munkaformákat ajánl az élményszerű és változatos tanulói és tanári tevékenység megvalósításához. Hangsúlyosan fontosnak tartjuk a diákok aktivitásának növelését.
Tanulói tevékenységek: tankönyvi szövegek, ábrák, képek (egyéni vagy közös) elemzése, feldolgozása, értelmezése; ismeretterjesztő irodalmi és dokumentum szövegek (egyéni vagy közös) feldolgozása, elemzése; (irányított) információk gyűjtése és elemzése vizuális, akusztikus forrásokból; adatsorok, grafikonok, térképek, források, szemelvények irá¬nyított elemzése; információgyűjtés írott szövegekből (forrásfeldolgozás); vizuális anyagok (pl. dia¬képek, fotók, videofilm) irányított feldolgozása, elemzése; információk (szövegek, képek stb.) összehasonlítása; adatsorok alapján grafikon, tematikus térkép rajzolása; adatok, tények alap¬ján modellek készítése, rajzolása; illusztráció, ábra készítése; tanulói kísérlet, mérés; tanulói kiselőadás; tanulói prezentáció; önálló (számításos, írásos, gyűjtéses stb.) feladatmegoldás; dokumentáció elemzése, értelmezése; játék, szimuláció, szerepjáték, drámajáték; vita, disputa; verseny, vetélkedő; projekt; portfolió; könyvtári gyűjtőmunka.
Tanári tevékenységek: közös osztályszintű feldolgozás (megbeszélés, kérdve kifejtő módszer stb.), tanári magyarázat, előadás, prezentáció (ppt, interaktív tábla, internet), tanári szemléltetés pl. képek, irodalmi szövegek videofilm segítségével, tanári kísérlet, tanári mintaadás, bemutatás.
Szervezési és munkaformák: egyéni munka, pármunka, csoportmunka, projekt.
Tanórán kívüli formák: terepgyakorlat, kirándulás, erdei iskola/i foglalkozás, könyvtári óra, múzeumlátogatás, múzeumi óra, tanulmányi kirándulás, tanulói séta.

III.2.2. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése

Az iskolánkban nem jelentős arányban tanulnak sajátos nevelési igényű tanulók. Ezek is főként tanulási ill. beilleszkedési problémákkal küzdő gyerekek. Fejlesztésükhöz a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálásnál nagyobb mér¬tékű differenciálásra, speciális eljárások alkalmazására és pedagógiai szolgáltatások igénybe vételére van szükség. Így szorosan együttműködünk a Nevelési Tanácsadóval, akik segítenek feltárni ezeket a problémákat, és javaslatokat tesznek fejlesztésükre.
A katolikus iskolánk vállalja integrált oktatásukat-nevelésüket abban a reményben, hogy ezzel elősegítheti eredményes szocializációjukat, iskolai pályafutásukat.
Ezek a gyermekek több figyelmet és törődést igényelnek, mint az átlag. Elsősorban őszinte, feltétel nélküli, hangsúlyosabban továbbított szeretetre éhesek. Ha ezt megkapják, eredményesebben tudnak fejlődni.

Az együttnevelés érdekében az iskola:
- Szoros kapcsolatot tart az érintett szülőkkel
- Az iskolai fejlesztés alkalmazkodik a SNI gyermekek lehetséges fejlődési üteméhez, az eltérő képességekhez és viselkedéshez.
- Speciális módszereket, terápiát és eszközöket ismer és alkalmaz.
- A SNI gyermekek integrált tanítását és nevelését magas szintű pedagógiai és pszichológia ismeretekkel rendelkező pedagógusok végzik, akiknek jellemzője az elfogadás, a tolerancia, az empátia, a hitelesség, az elhivatottság, tehát az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkeznek.
- Egyéni fejlesztési tervet készít, mely lehetővé teszi az egyéni fejlődési ütemet.
- Együttműködik a segítő szakemberekkel (gyógypedagógus, terapeuta, konduktor, pszichológus, egyházi személyek).
- Ha teheti, fejlesztőpedagógust alkalmaz.
- Az SNI-s tanulók számának figyelembevételével tanévenként külön fejlesztést biztosít, amelyet az éves munkatervben határoz meg.
- Korrepetálási lehetőséget biztosít évente az SNI-s gyerekek felzárkóztatására.

III.2.3. Egészségfejlesztés, környezettudatosságra nevelés, fogyasztóvédelmi oktatás
A helyi tanterv az iskolai nevelés egészében és minden egyes tantárgyban szerepelteti az egészségfejlesztés, a környezetvédelem és a fogyasztóvédelem sajátos társadalmi feladatait. Kiemelten szerepelnek ezek a fejlesztési területek az osztályfőnöki órák programjában is.
Az egészségnevelés átfogó célja a tanulók egészségfejlesztő életvitelének kialakítása. Fontos, hogy minden tanuló képes legyen nyomon követni saját egészségi állapotát, érzékelje az egészségi állapotot érintő hatásokat, képessé váljon a testi és lelki egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. Az iskola minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Ehhez személyi és tárgyi környezetével is segítenie kell azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. A helyi egészségnevelési program elkészítésekor az iskola átgondolja, rendszerbe foglalja egészségnevelési tevékenyégét. A helyi tantervben az egyes tantárgyakban és hangsúlyosan az osztályfőnöki órákon térnek ki az egészségfejlesztés lehetséges területeire, formáira.
Az iskolának a tanórákon kívül is számos lehetősége van az egészségfejlesztésre, így például önismereti csoportfoglalkozások szervezése, lelki programok, szakmai segítők igénybe vétele, részvétel a helyi egészségvédelmi programokon, sport, kirándulás, egészségnap(ok) rendszeres szervezése, a szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése, az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése.
A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók maga¬tar¬tá¬sá¬nak, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék tisztelje a teremtett világot, képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A környezeti nevelés során a tanulók megismerik azokat a folyamatokat, amelyek bolygónk környezeti válságjelenségeihez vezettek. A környezeti nevelés akkor lesz hatékony. ha a tanulók bekapcsolódnak közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.
A környezettudatosságra nevelés természetes színtere az iskolában az összes tantárgy tanórái, az osztályfőnöki óra, a hittan és a nem hagyományos tanórai foglalkozások (pl. erdei iskola, témanapok, projekt-tanítás és más komplex, tantárgyközi foglalkozások), továbbá a tanórán kívüli foglalkozások (pl. szakkörök, tábor, rendezvények, versenyek), esetleg hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, az iskola környezetében lévő vállalkozásokkal). A helyi tanterv tantárgyi dokumentumai utalnak a környezettudatosságra nevelés lehetséges területeire, formáira.
A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a rész¬vételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagó¬gi¬ailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erő¬sítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Ezek között kap helyet a fogyasztóvédelmi oktatás, amelynek célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, va¬lamint a tudatos és kritikus fogyasztói magatartás kialakítása (fogyasztói önvédelmi is¬meretek, jogorvoslati módok). Szükséges, hogy a diákok értsék, és a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: környezettudatos fogyasztás, mint egyfajta középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és fogyasztásmentesség között; a kritikus fogyasztói magatartás (a fogyasztói jogok érvényesítése); élelmiszerbiztonság, vásárlási szokások. A fogyasztóvédelmi oktatás színtere lehet a tantárgyi tanórai foglalkozás, az osztályfőnöki óra, a tanórán kívüli tevékenységek, hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel). A helyi tanterv tantárgyi dokumentumai utalnak a fogyasztóvédelmi nevelés lehetséges területeire, formáira.
A fogyasztóvédelmi oktatás sajátos mód¬szerei: pl. tanulmányi séta, interjúk, felmérések készítése az emberek vásár¬lási szokásairól; vásárlási számlák tanulmányozása, egy pénzintézet és egy energia¬szolgáltató tevékenységének megismertetése, a tapasztaltak kiértékelése; szituációs játékok; fogyasztói kosár készítése; érdekérvényesítő kommunikációs gyakorlatok; a fogyasztásra ösztön¬ző reklámok hatásának elemzése.
III.2.4. A nem szakrendszerű oktatásról
A nem szakrendszerű oktatásban a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése folyik, így hangsúlyozottabb szerepe van az alapvető készségek és képességek fejlesztésének, és nincs szükség az átadásra kerülő is¬me¬re¬tek tantárgyi tagolására.
E helyi tanterv a nem szakrendszerű oktatás számára szánt időkeret felhasználását nem rögzíti, azt az éves munkatervben, és tantárgyfelosztásban, a tanulók kompetenciamérésének eredményeit figyelembe véve, és az iskola adottságainak függvényében határozza meg a tantestület.
III.3. A tanulók értékelése

III.3.1. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

A tanulók továbbhaladása:
- A tanuló, 4. évfolyamtól, magasabb évfolyamba akkor léphet, ha a tantárgyi követelményeket minden kötelező és választott tárgyban a tanév végén legalább elégséges (2) szinten teljesítette.
- Az alapozó, fejlesztő tagozaton a tanév végi elégtelen minősítés javítóvizsgán javítható (augusztus hónapban). Ha a tanuló hiányzása az adott tanévben meghaladja a 250 órát vagy a tantárgy éves óraszámának 30%-át, a tanév végén nem osztályozható. Számára a tantestület osztályozó vizsgát engedélyezhet. A sikertelen osztályozó vizsga vagy vizsgaengedély meg nem adása évfolyamismétlést von maga után.
- A szülő kérésére az 1.-4. évfolyamon engedélyezzük az évfolyam megismétlését. A szülőnek ezt az iskola igazgatójától kell írásban kérvényeznie. A felsőbb évfolyamokon a megismétlésre szülői kérelem és igazgatói döntés alapján kerülhet sor. Illetve a tanulót az 1.-3. évfolyamon csak abban az esetben utasítjuk évfolyamismétlésre, ha az adott tanévben hiányzása meghaladja a 250 órát (vagy a tantárgy éves óraszámának 30%-át).
- Magántanulók: A magántanulói státuszt kérelmezni, a kérést indokolni kell. A magántanuló a tanév végén (a testnevelés és a készségtantárgyak kivételével) minden, az adott évfolyamon oktatott kötelező tantárgyból osztályozó vizsgát tesz. Az értékelés, minősítés és továbbhaladás rendje azonos a normál tanulókéval. A magántanulók felkészüléséhez az iskola útmutatást nyújt.

III.3.2. Vizsgarend

Osztályozó vizsga: Az évfolyam teljes anyagából, vagy egyes tantárgyakból tehető osztályozó vizsga, melyre magántanulók, hiányzásuk miatt nem osztályozható tanulók, valamely tantárgyból egyéni felkészülést folytató tanulók jelentkezhetnek. Több évfolyam anyagából összevont vizsga is tehető. Ez esetben minden évfolyamot külön osztályzattal kell lezárni. A vizsgát bizottság előtt kell letenni.
Különbözeti vizsga: Az igazgató írja elő más iskolákból, évfolyamról vagy más iskolaszerkezeti típusból érkezett tanulóknak a tanrendek (tananyagok) összevetése után. Bizottság előtt kell vizsgát tenni.
Javítóvizsga: Az igazgató írja elő azoknak a tanulóknak, akik egy, vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kaptak. Bizottság előtt kell tenni, amelynek a tagja az érintett tantárgyat tanító szaktanár.

III.3.3. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei

A követelményrendszer alapelvei:

A követelményrendszer három nagyobb részre osztható:
1. Tantárgyi követelmények: ezt a NAT és a kerettanterv alapján a helyi tanterv határozza meg. A tantárgyi megmérettetésnek fontos részét képezik a tantárgyi versenyek, pályázatok.
2. Magatartási követelmények: ez az alapvető keresztény értékekre, erkölcsre épül, és konkrétan az iskola házirendje tartalmazza.
3. Szorgalmi követelmények: ez a diákok tanulásához, munkához való viszonyát tükrözi, és konkrétan az iskola házirendje tartalmazza.

A követelményrendszer betartása, betartatása szempontjából alapvetően fontos az ellenőrzés, értékelés és osztályzás. Az ellenőrzésnek, értékelésnek, osztályzásnak folyamatosnak és fejlesztőnek kell lennie.
- Az ellenőrzés, értékelés, osztályozás a pedagógiai tevékenység szerves része, melynek jelentős szerepe van a személyiség fejlesztésében: ösztönzést ad, fejleszti a felelősségérzetet és önértékelő képességet, önnevelésre késztet.
- Az objektív, igazságos értékelés, osztályozás előfeltétele a világosan megfogalmazott és következetesen érvényesített követelményrendszer. Ugyanakkor a tanulót önmaga teljesítményéhez, egyéni képességeihez is viszonyítani kell. Az értékelés és osztályozás a tanulókat egyénenként is segíti abban, hogy a tőlük elvárható maximumot nyújtsák. Akár elismerő az értékelés, akár bíráló, legyen a bizalomra építő.
- A tananyag elmélyítéséhez és gyakoroltatásához szükségesnek tartjuk rendszeresen házi feladat adását, ellenőrzését, számonkérését.
- Bármely tantárgy ellenőrzési, értékelési rendszerében a folyamatosság elengedhetetlen követelmény. Az ellenőrzés formái tantárgytól, tananyagtól, az oktatási céltól, a tanulók egyéniségétől és számos más tényezőtől függően rendkívül változatosak lehetnek. Érvényesíteni kell a szóbeliség primátusát. Még a ”feladatmegoldó" tárgyakban sem hanyagolható el a szóbeli ellenőrzés, számonkérés.
- A félévi és év végi minősítés, osztályzat tükrözze a tanuló évközi szerepléseit. Értékelje az igyekezetét, a teljesítmény váltakozásának irányát.
- Kompetenciafejlesztő tantervben az értékelés funkciói közül domináns szerepet kapjon a formáló, a motiváló, az irányt adó, a továbblépést segítő értékelés. Fontos, hogy lehetőleg személyre szóló, fejlesztőm ösztönző jellegű legyen. Nevezze meg a teljesítmény erősségeit és gyengéit, valamint az utóbbiak javításához szükséges teendőket is mutassa meg.
- A tanulók tantárgyi teljesítményét a tárgyat tanító pedagógus ellenőrzi, értékeli, méri és osztályozza teljes jogkörrel és felelősséggel.
- A tanulók tanulmányi munkáját a szaktanárok által összeállított feladatlapokkal, központi felmérőkkel mérjük. A tanulmányi versenyek is segítenek abban, hogy a tanulók eredményeit összehasonlítsuk.
- Az országos központi mérések eredményeit a tanár figyelemmel kíséri, és a tanulságokat levonva felhasználja a tanuló fejlesztésében.
- Az értékelés, osztályozás általában a hagyományos ötös fokozatú rendszerben történik: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az egyes fokozatok tartalmát a helyi tantervek követelményei határozzák meg. A fentiektől eltérő módon négyfokozatú minősítést használunk az 1-3. évfolyamon illetve 4. évfolyamon félévkor.: kiváló, jó, megfelelő, felzárkóztatásra szorul. E minősítések tartalmát a tanító, csakúgy mint az alkalmazott évközi egyéni értékelési módot, a szülőkkel értekezleteken ismerteti.
- Az 1.-3. évfolyam félévi és év végi, illetve a 4. évfolyam félévi szöveges értékelését a 3. számú melléklet tartalmazza. A szöveges értékelés átváltása az ötfokozatú skálára:
 jeles: többségében kiváló minősítést kapott, és nincs „felzárkóztatásra szorul” minősítése
 jó: többségében jó, és max. 1 „felzárkóztatásra szorul” minősítése van
közepes: többségében megfelelő értékelést kapott
 elégséges: a témakörök több mint 50%-ában „felzárkóztatásra szorul” minősítést kapott és nincs kiváló minősítése
 elégtelen: többségében „felzárkóztatásra szorul” minősítést kapott
- Az értékelések évközi regisztrálására és közlésére az országosan alkalmazott dokumentumokat: az osztálynaplót és az értesítő könyvet használjuk.
- Az 5.-8. évfolyamon félévkor az ellenőrző könyvbe a fenti kivételektől eltekintve 1 – 5 osztályzattal értékelünk.
- Az érdemjegyekről a tanítók, tanárok tájékoztatni kötelesek a szülőket az ellenőrző könyveken keresztül. A bejegyzések meglétét az osztályfőnökök havonta ellenőrzik a naplóban és az ellenőrzőben egyaránt.
- A gyenge teljesítményt nyújtó tanulók szüleit félév és évvége előtt legalább négy héttel tájékoztatjuk.

Az ismeretek számonkérésének követelményei

- A tanulók teljesítményének, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében
heti egy órás tantárgy esetén havi 1 érdemjegyet; heti 2, vagy több órás tantárgy esetén havi 2 érdemjegyet köteles minimálisan adni minden pedagógus.
- Az értékelés során (feleleteknél, kisdolgozatoknál, nagydolgozatoknál) csak egész jegy adható.
- A tanuló órai munkára, feleletre, röpdolgozatra, tudáspróbára egy-egy kék színű jegyet kap.
- A témazáró dolgozatok érdemjegyei pirosak, amelyek a félévi, illetve év végi értékelésnél duplán számítanak.
- Az alsó tagozaton tanévenként a témazáró dolgozatok száma minimum: matematikából és magyarból: 4, környezetismeretből: 3, idegen nyelvből: 2.
- A felső tagozaton tanévenként témakörönként 1 témazáró dolgozat megíratása kötelező.
- A házi feladat vagy a felszerelés hiányáért 1 db zöld kisegyes jár alkalmanként. A heti 1-2 órás tantárgyak esetében 3, heti 2-nél több órás tantárgyaknál 5 kisjegy összegyűjtése esetén 1 zöld nagyegyes kerül a naplóba bevezetésre, mely nem a tantárgy, hanem a szorgalom havi értékelésénél játszik szerepet, de a napló tantárgyi rovatában jelenik meg. Félévkor az összegyűjtött, de még be nem váltott kisjegyek nem törlődnek. A zöld egyesek száma csökkenti a havi szorgalmi jegy értékét, amit a szaktanárok számítanak be a havi szorgalom-jegy javaslatuknál.
- Szorgalmi feladatokért, kiselőadásokért, házi feladat különösen gondos elkészítéséért zöld kisötös adható, mely a kisegyessel azonos rendszerben válik nagyjeggyé, és ugyanúgy kerül a naplóba.
- Félévi és év végi értékelés: Az elégséges osztályzatot csak az a tanuló kapja meg, akinek az érdemjegyeinek átlaga eléri a 2,00-t. (Ennek elérése érdekében a szaktanár és az osztályfőnök kísérje figyelemmel az érdemjegyek alakulását, hogy a diáknak még legyen ideje javításra. Az osztályfőnök a szaktanárral egyeztetve a félévi, illetve az év végi értékelés előtt 1 hónappal köteles a szülőt tájékoztatni gyermeke esetleges bukásáról.)
- A további jegyek alakulása: Ha a tanuló érdemjegyeinek átlaga X,5 – X,7 (X:=2,3,4) közé esik akkor a szaktanár dönt. X,5 alatt a rosszabb jegyet, X,7 felett a jobbat kapja.

Az ismeretek számonkérésének formái:

Szóbeli feleletek:
- a tananyag összefüggő ismertetése lényeg kiemeléssel
- szabályok, definíciók
- tételek, bizonyítások
- memoriterek
- idegen nyelv szavai, fordítás
- térképismeret, évszámok
- periódusos rendszer, jelek, képletek
- hangos olvasás,
- éneklés, szolmizálás
- feladatmegoldás stb…

Írásbeli számonkérés:

- témazáró dolgozatok: szigorúan a helyi tantervben megfogalmazott követelményrendszerre épül, egy-egy témakör elsajátításáról számoltatjuk be a tanulót. A dolgozat megíratása előtt egy héttel közöljük a beszámoló pontos időpontját. Napi 2 témazárónál többet nem íratunk, melyet úgy tartunk számon, hogy a naplóba előre ceruzával beírjuk.
Az értékelése százalékosan történik:
0 – 30 % 1
31 – 49 % 2
50 – 75 % 3
76 – 89 % 4
90 – 100 % 5
- A témazáróért kapott érdemjegyet a naplóba pirossal írjuk. Félévi és év végi értékelésnél duplán számítjuk. Az elégtelen érdemjegyű témazárót a tanuló köteles újraírni. Az elégtelen és a javító dolgozat eredménye is bekerül a naplóba.
- röpdolgozatok: Felelet értékű dolgozatok, mely az egyes témákkal, témarészletekkel kapcsolatosak. Az értük kapott érdemjegyet a naplóba kék színnel írjuk. Számukat a tanár határozza meg, figyelembe véve a minimálisan adható havi osztályzatok számát.

III.3.4. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai

A tanulók életkori sajátosságainak figyelembevételével állítottuk össze.

Kezdő szakaszban:

Kötelező házi feladatok meghatározásának elvei:
- szóbeli házi feladatok: memoriterek, szabályok, idegen nyelv szavai, hangos olvasás stb.
- írásbeli házi feladatok: tanórán előkészített, csak gyakorló feladatok pl. fogalmazás, numerikus feladatok stb.

KÖTELEZŐ HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK KORLÁTAI:
- Az írásbeli és szóbeli házi feladatokra fordított idő nem haladhatja meg az 1 órát.
- Nem jelölhető ki gondolkodtató, probléma-megoldó, nem a tanórai munkára épülő, minimum követelményt meghaladó feladat.
NEM KÖTELEZŐ HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI (SZORGALMI FELADATOK):
Minden egyéb feladat idetartozik, amelyek elkészítéséért csak pozitív értékelést kaphat a tanuló. pl. gyűjtőmunka, kiselőadás, házi dolgozat írása stb.

Alapozó, fejlesztő szakaszban:

Kötelező házi feladatok meghatározásának elvei:
- szóbeli házi feladatok: a tananyag összefüggő ismertetése lényeg kiemeléssel, memoriterek, szabályok, definíciók, idegen nyelv szavai, hangos olvasás, térképismeret, évszámok, periódusos rendszer, jelek, képletek, dalok gyakorlása
- írásbeli házi feladatok: tanórán előkészített, csak gyakorló feladatok pl. fogalmazás, numerikus feladatok, szövegkiegészítés, szerkesztés, térkép rajzolás, fordítás, rajzok, ábra elemzés, szolmizálás, ABC névre való fordítás, vázlat írása
KÖTELEZŐ HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK KORLÁTAI:
- Az írásbeli és szóbeli házi feladatokra fordított idő nem haladhatja meg - az adott osztály átlagos képességű tanulójához viszonyítva - tantárgyanként átlagosan a fél órát.
- Nem jelölhető ki nem a tanórai munkára épülő, gondolkodtató, problémamegoldó, minimum követelményt meghaladó feladat.
NEMKÖTELEZŐ HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI (SZORGALMI FELADATOK):
Minden egyéb feladat idetartozik, amelyek elkészítéséért csak pozitív értékelést kaphat a tanuló. Pl. gyűjtőmunka, kiselőadás, házi dolgozat írása stb.

III.4. A tanulói magatartás értékelésének és minősítésének követelményei, formái

Kategorizált szöveges értékelés:

A magatartási követelmények az alapvető keresztény értékekre, erkölcsre épül, és konkrétan az iskola házirendje tartalmazza. A tanuló órai és órán kívüli magatartására vonatkozó bejegyzéseket az osztálytükör tartalmazza. Ebben a füzetben a dicsérő és elmarasztaló beírások egymástól függetlenül gyűlnek. 5 dicsérő, vagy 5 elmarasztaló bejegyzés után fokozat jár, melynek rendszere a következő:
Elmarasztalás: osztályfőnöki figyelmeztető, intő, rovó; igazgatói figyelmeztető, intő, rovó; tantestületi kizárás
Dicséret: osztályfőnöki első dicséret, második dicséret, harmadik dicséret; igazgatói dicséret, második igazgatói dicséret, harmadik igazgatói dicséret; tantestületi dicséret.
Az előzőket az ellenőrzőbe és naplóba is be kell jegyezni.
Ha mindkettőből fokozatot ért el az adott hónapban a tanuló, akkor a havi értékelésnél kioltják egymást. Az elmarasztaló osztályfőnöki fokozatok egy-egy jeggyel rontják, a dicsérő fokozatok egy-egy jeggyel javítják a tanuló havi magatartás jegyét. Az igazgatói fokozatok is egy jeggyel változtatnak a havi osztályzaton.
Az osztálytüköri bejegyzések félévkor nem törlődnek.
A szaktanár dicséretet és figyelmeztetőt is adhat, megjelölve, hogy szorgalmat vagy magatartást értékelte-e ezzel. Ezek az adott hónap magatartás illetve szorgalom jegyét befolyásolják. Ezeket az ellenőrzőbe és naplóba is kell bejegyezni.
Figyelmeztetőt az ügyeletes tanár is adhat, ami a szaktanárival egyenértékű.
Az eddigiek mellett rendkívüli igazgatói dicséretet és figyelmeztetés is adható anélkül, hogy a fokozatot megemelné. Ezeket az adott hónap magatartás, és szorgalom jegyek megállapításánál kell figyelembe venni. Nem mehet osztálykirándulásokra, és diák önkormányzat által szervezett iskolai programokra pl. suli-bulira, akinek igazgatói fokozata van. Akkor sem, ha igazgatói dicséretben is részesült.
A havi magatartás jegyeket táblázatban, az osztályban tanító tanárok javasolnak. Ezeket az osztályfőnök átlagolja, és a beírásokat is mérlegelve dönt. A magatartás minősítése: példás, jó, változó, rossz. A minősítési feltételeket a házirend tartalmazza. ( 2.sz. melléklet)

Nem kategorizált szöveges értékelés:
Ez az értékelés nem minősítő jellegű, hanem tájékoztató, segítő, korrigáló, tanácsadó, kiegészítő, orientáló, biztató és nem utolsósorban elismerést kifejező a tanulók bármilyen tevékenységével kapcsolatban. Ez az értékelés lehet szóbeli és írásbeli.
- Személyes (tárgyilagos, bizalmas): Folyamatosan alkalmazható beszélgetéskor, füzet stb. ellenőrzése kapcsán a reális önismeret kialakítására, megerősítésére.
- Közösség előtti: Társak előtti (tárgyilagos, tapintatos) Minél gyakrabban célszerű alkalmazni ezt az értékelést a tanórán és a tanórán kívül is a közösség helyes értékrendjének befolyásolására, egymás megismerésének segítésére.
- Szülők előtti: fogadóórán (tárgyilagos, tapintatos, bizalmas), szülői értekezleten (osztályközösségre vonatkozó, tárgyilagos, tapintatos)

III.5. A tanulói szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei, formái
A szorgalmi követelmények a diákok tanuláshoz, munkához való viszonyát tükrözik, és konkrétan az iskola házirendje tartalmazza. A házi feladat, vagy felszerelés hiányért kapott tantárgyi zöld jegyek rontják, a szorgalmi feladatokért, kiselőadásokért kapott zöld jegyek, pedig javítják a szaktanár által javasolt havi szorgalmi osztályzatot.
A havi szorgalom jegyeket – beleszámítva a zöld osztályzatokat is - egy táblázat kitöltésével az osztályban tanító tanárok adják, amelyeket az osztályfőnök átlagol.
A szorgalom minősítése: példás, jó, változó, hanyag. A minősítési feltételeket a házirend tartalmazza.(2.sz.melléklet)
A szorgalom minősítésének gyakorisága: havonta az ellenőrzőbe és a naplóba bejegyezve, félévkor és év végén a havi szorgalmi jegyek átlaga alapján a bizonyítványba, naplóba, és az iskolai anyakönyvbe bejegyezve.

III.6. A taneszközök kiválasztásának elvei
A kompetenciafejlesztés, a tudásszerzés eredményességét biztosító tankönyv és taneszköz főbb szakmai jellemzői: a szakmai hite¬lesség, szakmai megbízhatóság. Emellett alapvető minőségi összetevő a tanulási folyamat tá¬mo¬gatása, irányítása, a tanulási stratégiák közvetítése, valamint az adott korosztály mo¬ti¬vá¬lá¬sa, gondolkodásra, olvasásra, tanulásra ösztönzése. Ennek egyik eszköze a tankönyv vizu¬ális formája, megszerkesztettsége, illusztrációs anyaga. Az eredményes és motiváló isme¬ret¬közvetítés feltétele az életszerűség, az önértékelés elősegítése például a kérdések, feladatok rendszere által.
III.7. A tankönyvek kiválasztásának elvei
- Fedje le a tankönyv és a munkafüzet az adott tantárgy helyi tantervét, szerepeljen a tankönyvjegyzékben.
- A tankönyv lehetőleg segédletek nélkül szolgálja a tanulás folyamatát.
- Tartalmi kidolgozottsága legyen szaktudományos, igényes, logikus.
- Legyen életkornak megfelelő és igényes (tartalom, illusztrációk, betűméretek, feladatok megfogalmazása)
- Alkalmazható legyen az önálló tanulásban, a differenciálásban, a rögzítésben, a gyakorlásban.
- Egyensúlyban legyen az ismeretszerzés és az alkalmazás aránya.
- Legyen motiváló és kreativitást fejlesztő a tankönyv tartalma.
- A nyelvi megfogalmazása tartalmazzon egyértelmű, pontos világos utasításokat.
- A tankönyvek ára a szülők számára elfogadható legyen.
- Iskolánk szellemiségéhez kapcsolódó legyen.
- Katolikus iskola révén a tankönyvek szemelvényei (ünnepek, hagyományok) illeszkedjenek a megemlékezések gondolatvilágához, érzelmeihez.
- Évfolyamonként egymásra épüljenek.
- A tananyagot elrendezés szempontjából tartjuk fontosnak, figyelembe véve, hogy NAT konform legyen.
- Az egyes tantárgyak tananyagai kölcsönösen segítsék és egészítsék ki egymást!
- Előnyben részesítjük a komplex, lényegre törő tankönyvcsaládokat.
- Egy tantárgyon belül ugyanannak a kiadónak a tankönyvét, munkafüzetét, illetve kiegészítő eszközeit szerezzük be.

III.8. A NAT MŰVELTSÉGI TERÜLETEI ÉS A HELYI TANTERV TANTÁRGYI RENDSZERE

A NAT 2007 műveltségterületeit a helyi tanterv tantárgyakra bontja.

III.8.1. A tantárgyi tantervek közös jellegzetességei és formája

Az egyes tantárgyak tantervei évfolyamonként meghatározzák a kompetenciafejlesztés jellegzetességeit, a tematikai egységeket a főbb tanulói tevékenységeket és a kapcsolódási pontokat. A fejlesztendő kompetenciák és fejlesztési feladatok címszó alatt vastagon szedett betűvel emeltük ki a kulcskompetenciákat és dőlt betűvel a NAT-ban szereplő kiemelt fejlesztési feladatokat. A tantervek tematikai egységenként tartalmazzák a javasolt tanulói tevékenységeket. A tanterv ezzel is hangsúlyozni kívánja a személyiségfejlesztő jelleget.
A kapcsolódási tartalmi koncentráció megvalósulását elősegítve a helyi tanterv felhívja a figyelmet az egyes témakörök tanulásával érintkező más műveltségterületekre, illetve tantárgyakra. Az egyes évfolyamok végén a továbbfejlesztéshez szükséges alapvető feltételek vagy a továbbhaladás feltételei címszó alatt bemutatják, hogy melyek azok a képességjellegű követelmények, amelyeket a gyengén teljesítő tanulók esetében is el kell érni.
A helyi tantervi tartalmak tantárgyanként a következő szerkezetben jelennek meg:

Tantárgy megnevezése
Oktatási szakasz
(1-4. évfolyam vagy 5-8. évfolyam)

Célok, feladatok, fejlesztendő területek:
(kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési területek, stb.)

Évfolyam
Óraszám: n óra/év
n óra/hét

Az éves óraszám felosztása
Témakör sorszáma Témakör Óraszám
1. X n óra
2. Y n óra

X (1. témakör)
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Témák, tartalmak Tanulói tevékenységek Kapcsolódási lehetőségek

III.8.2. A tanórai foglalkozások és csoportbontások rendszere

A hitoktatás a katolikus iskolában kitüntetett helyen áll. Így első osztálytól kezdve heti két órában tanulnak a gyerekek hittant. Minden reggel a tanítási órák előtt osztályonkénti közös imával, énekkel, játékkal, mesével, és az evangéliumról való elmélkedéssel kezdjük a napot. Fontos feladatunk felkészíteni gyerekeinket a misék és liturgiák énekes szolgálatára, így az ének-zene tantárgyat kiemelten kezeljük. A tanítási órákhoz csatlakozva legalább heti egy-egy órával több ének órát biztosítunk az „a” osztályoknak, illetve két-két óra (alsós-felsős) énekkari foglalkozást tartunk a nemkötelező órakeretből. Ezeken a foglalkozásokon az „a” osztály tanulói vesznek részt, de a többi osztályból is szívesen fogadunk mindenkit. Hiszen itt válik lehetővé, hogy gyermekeink megéljék az együtténeklés örömét. Ez beépül a személyiségükbe és később is szívesen imádkoznak majd énekelve.
Diákjaink az idegen nyelvvel negyedik osztálytól kezdenek ismerkedni heti két, majd három órában lehetőség szerint csoportbontásban. Minden páros évben az „a” osztály angol nyelvet tanul, a „b” osztály pedig németet. A páratlan években fordított a nyelvek beosztása. (Szükség szerint induló „c” osztályban tanított idegen nyelvet az éves munkaterv tartalmazza.) A csoportok kialakításakor az osztály tanító véleménye alapján igyekszünk létszámban viszonylag egyenlő, de mégis képesség szerinti bontást létrehozni. Ezzel biztosítjuk, hogy lehetőség szerint minden tanulónk a képességeinek megfelelő tempóban és mértékben haladhasson. A csoportok közötti átmenetet az adott évfolyam főbb témaköreiből, mindkét csoport számára közös, témazáró dolgozatok eredményei biztosítják. A csoportok létszámát befolyásolhatja még az egyéni (tanulói) kérés – tanári elbírálással, tanári javaslat és az évfolyamon az adott tanévben történt tanulói változások.
A hagyományos osztálystruktúrát szisztematikusan, lehetőség szerint megbontjuk, azzal a céllal, hogy a hatékonyabb tanítás, fejlesztés érdekében 5. és 6. osztályban lehetőség szerint nívócsoportokat hozzunk létre magyarból és matematikából. Ezekbe a csoportokba a gyermekek haladási ütemüknek megfelelően kerülnek. Az egyes csoportok között biztosított az átjárás.
Az informatikát minden évfolyamon, a technikát 5. – 6. osztályban szükség szerint csoportbontásban tanítjuk. Ezt a termek mérete és a tantárgy jellege indokolja.
Iskolánkban lehetőség szerint a bevezető szakaszban kéttanítós rendszerben oktatunk. Mivel az osztályok 90 %-a napközit igényel, így mindegyik osztály egy-egy napközis csoport is. Így a tanítási órán elsajátított ismereteket ugyanazzal a tanítóval tudják a gyerekek a napköziben gyakorolni. Nem szükséges otthon tanulniuk, hiszen minden feladatot tanítói segítséggel és ellenőrzéssel végeznek el az iskolában. Ezzel a rendszerrel erősíteni tudjuk a családias, meghitt hangulatot, amely a katolikus iskolák elengedhetetlen velejárója.
Az ember és társadalom műveltségterület követelményeit a magyar nyelv és irodalom, a hittan, a történelem és az osztályfőnöki órák anyagában szerepelnek.
Az 5. és 6. évfolyamon a földünk és környezetünk művelségterület fejlesztési követelményeit a természetismeret tantárgyban jelennek meg.
Az 5. és 6. évfolyamon a hon- és népismeret a történelem és az osztályfőnöki tantárgyban valósul meg.
A digitális kompetencia fejlesztés a helyi tantervünk valamennyi tantárgyában kiemelten szerepel, ezért az informatika műveltségterület aránya nagyobb az informatika órák számának megfelelő aránynál, így teljesíti a helyi tanterv a NAT ajánlásit.
Egészségtan a természetismeret, és biológia tantárgyak mellett az osztályfőnöki tantárgyban is megtalálható.
A tánc és drámát, illetve a mozgókép- és médiaismeretet önálló tantárgyként tanítjuk.

III.8.3. A tanórákon kívüli foglalkozások rendszere
A./ Énekkar:
A kötelező tanórai foglalkozásokhoz kapcsolódóan heti 2-2 órát (alsós-felsős) szervezünk a nemkötelező órakeretből. Az „a” osztályba jelentkező tanulók szülei a beiratkozáskor nyilatkoznak arról, hogy a többletórákat vállalják. Így az „a” osztályok tanulóinak kötelező a részvétel, de önként vagy szaktanári meghívással is lehet jelentkezni.
B./ Sportkörök
A sportkörök szervezésében a mindennapos testnevelés biztosítását, és technikai feltételeket vettük figyelembe. Így a bevezető szakaszban a heti 3 kötelező testnevelési órához még további 2-2 órát szerveztünk a nem kötelező órakeret terhére:
1.-2. osztályosok heti 2 óra labdás ügyességfejlesztés
3.-4. osztályosok heti 2 óra labdás ügyességfejlesztés.
A többi osztályban a heti 2,5-2,5 kötelező testnevelés órához még további 2-2 órát szerveztünk a nemkötelező órakeretből: 5.-6. osztályosok heti 2 óra kosárlabda vagy röplabda, 7.-8. osztályosok heti 2 óra kosárlabda vagy röplabda.
Lehetőség szerint évente a következő térítésmentes sportfoglalkozások közül választhatnak tanulóink: foci, torna és karate.
Mindezekre tanév elején lehet jelentkezni, szülői kérés alapján.
C./ Szakkörök, tanfolyamok
A szakkörök célja, hogy a tantervben előírt ismereteken túl a tanítványok részére lehetőséget adjon érdeklődésük kielégítésére, tehetségük kibontakoztatására.
Pl.: az alsó tagozaton: kézműves szakkört, kerámia szakkört
a felső tagozaton: tantárgyhoz kapcsolódóan illetve képzőművészeti-, újságszerkesztő szakkört, színjátszó szakkört szervezünk évente a tanulói igényeknek megfelelően.
A szakköröket a tanév elején meghirdetjük, a tanulók jelentkezése önkéntes, de hiányzásukat kötelesek igazolni.
Egy tanuló több szakkörbe is jelentkezhet, a szakkörök időpontját órarendszerűen állítjuk össze. A szakkörök anyagából kiállítást, bemutató előadást szervezhetnek, pályázatokat írhatnak ki az iskola ifjúsága részére.
D./ Napközi, tanulószoba
A napi munkát, ellátást segítő tevékenység a napközi és tanulószoba iskolánkban.
A napközi: az alsós gyermekek napi ellátását, önálló tanulási munkáját és szabadidejét szervezi. A napközis csoportba a jelentkezés önkéntes, szülői nyilatkozat alapján.
Tanítás után a csoportok önállóan, egy teremben szervezik a foglalkozásokat.
Szolgáltatásai: reggeli, ebéd, uzsonna - megfelelő térítési díj mellett.
Napi programjában van játék a szabadban, az életkori sajátosságnak megfelelő tanulási idő, majd olyan közösségi játékok, melyek fejlesztik a gyermek logikáját, kézügyességét, stb.
Az iskola évente úgy alakítja ki a napközis csoportokat, hogy minden jelentkező gyermek elhelyezést nyerjen, és lehetőség szerint egy osztály egy napközis csoport legyen.
A tanulószoba: a felsős tanulók tanulmányi munkájának segítésére, és a tanulók szabadidejének tanári felügyelettel való eltöltésére szervezett tevékenység.
Beindítását a tanévenkénti igény határozza meg. A jelentkezés önkéntes, szülői kérés alapján történik.
A csoport munkájának szervezését a tanulószoba vezetésével megbízott pedagógus irányítja.

III.8.4. A tantárgyak tananyaga és követelménye
A követelményrendszer alapelvei

- Az iskola helyi tantervében elfogadott tananyagot lehet és kell megkövetelni.
- A követelmények megállapításánál figyelembe vettük az életkori sajátosságokat.
- Az értékelésnél figyelembe kell venni a tanuló képességeit és a tanuláshoz való hozzáállását, ehhez jól kell ismerni a tanulót.
- Összhangot kell teremteni az egyes tantárgyak között, ne legyen egyik sem túlhangsúlyozva, vagy elhanyagolva a másik tantárgy rovására.
- A követelmények célja nem az elriasztás, hanem az igényesség kialakítása.
- A tantárgyi és tanórai követelmények legyenek világosak, egyértelműek és teljesíthetőek.
- A tanév elején közölt elvárások ne változzanak a tanév során, a tanuló érezze a következetességet és a kiszámíthatóságát.
- A fegyelmezés célja az, hogy meg lehessen teremteni az eredményes együtt dolgozás feltételeit, mindezt szeretetteljes légkörben.

Tanított tantárgyak legfontosabb jellemzői
A tantárgyak kialakítását a katolikus kerettanterv szem előtt tartásával határoztuk meg.

Magyar nyelvtan és irodalom

A teljes emberségre csak a humán kultúra által, azaz a természet java¬inak továbbfejlesztése révén juthatunk el. Óriási a veszély, hogy beszűkül az ember, szakbarbárrá lesz, kizárólag a természettudományokat műveli.
Életünkhöz nem csak földi táplálék szükséges, hanem épp ilyen elemi igényünk van a bölcsődalokra, később egy-egy vigasztaló, reményt adó szóra is. Babits Mihály szerint az iskola legalapvetőbb feladata, hogy meg¬tanítson gondolkodni és beszélni. Mindegyikőnk személy szerint felelős anyanyelvünkért, ezt Füst Milán így fogalmazta meg: "Anyád nyelvét bízták rád a századok, s ezt meg kell védened!"
Idegen nyelvek

"Nyelvében él a nemzet." - Kölcsey szavai az idegen nyelvek tanulásá¬nak mélységeit, lehetőségeit is feltárják előttünk. Milyen szegény az a nyelvtanítás, amely leszűkül tesztlapok kitöltésére, információk kódolá¬sára-dekódolására.
A nyelvtanítás ne álljon meg egy adott nép művelődéstörténeti és élet¬módra vonatkozó ismereteinél, hanem közelítse meg azt a titkot, amelyet az illető nép "lelkének" nevezhetünk.
Minél több európai népet ismerünk meg nyelvén keresztül, annál inkább igazolódik előttünk XXIII. János pápa gondolata: "Valójában Európa egyetlen nép, a keresztény nép hazája, csak különböző nyelveken beszél¬nek.".

Matematika

Az emberi gondolkodás legsajátosabb jellemzője az absztrakció, és az erre épülő fogalmi gondolkodás. A matematikai absztrakció meghaladja a természettudományos tárgyakét, ezért téves a matematikát közéjük so¬rolni.
A gyermek bontakozó absztrakciós képességét a matematika, majd a filo¬zófia területén fejleszthetjük. a gondolkodás alapstruktúrái (fogalom, ítélet, következtetés) a legtisztábban itt tapasztalhatóak meg. Az ember egész életére kihat a logikus, rendezett gondolkodás megszületése, a bizonyítási és a diszkussziós igény kifejlesztése, valamint annak pontos számontartása, hogy egy egy tételnek mi az érvényességi területe.
A matematika megcsúfolása, ha pusztán alkalmazott tudományként kerül elő, vagy éppen gondolkodásmentesen be kell biflázni a definíciókat, a bizonyításokat és az algoritmusokat.
A matematika-történet elénk tárja évezredek szellemi küzdelmeit, szellemi kincseit is.

Történelem
Téves a múltat egészen eltűntnek föltételezni. A múlt hat a jelenben, és előre mutat a jövőbe. Emberségünkhöz nélkülözhetetlen azon közösségek múltjának megismerése, vállalása, amelyekhez tartozunk. Aki tiltakozva elfojtja ezt a múltat, az lelkileg elnyomorodik. Identitásunkhoz szükséges annak a múltnak szabad vállalása, amely akarva nem akarva bennünk él, lényegében hozzá tartozik mivoltunkhoz.
A történelemtanítás mutassa be az ember méltóságát és felelősségét. Le¬gyünk hálásak az évszázadok, évezredek gazdag örökségéért, tanuljunk a tévedésekből, bukásokból. A tanulókban alakuljon ki a meggyőződés, hogy az emlékezés egészen páratlan szerepet tölt be értékeink megismeré¬sében, elmélyítésében.
Erősödjék bennük a remény, hogy a történelem ura, az Isten, görbe vona¬lakon is tud egyenesen írni. Tanítványainkat vértezzük fel, hogy ne té¬veszthessék meg őket a hamis próféták, az álmessiások, akik evilági si¬kert, érvényesülést hirdetnek. Pilinszky szavaival élve csak a történelem végén következik be, hogy a Földről mint egy szálkát, Isten elveszi a ke¬resztet.

Természettudományok - Környezetismeret
Természetismeret
Biológia
Földrajz
Fizika
Kémia
A korszerű iskolai oktatás¬ban a természettudományoknak alapvető szerepet kell kapniuk. Az isko¬lázott, művelt embernek komoly természettudományos műveltségre van szüksége, e nélkül bizonytalan a mindennapi élet technikai környezeté¬ben, keveset ért a világ globális problémáiból, féligazságokkal, áltudomá¬nyokkal könnyen félrevezethető és manipulálható.
Minden természettudománynak, a fizikát, a biológiát, a kémiát, stb. beleértve, alapja a jelenségek megfigyelése, a kísérlet és a mérés. Az így szerzett tapasztalatokon alapulnak a természeti törvények, és az azokat magyarázó elméletek. A természet megismerésének ezt az alapvetően jellemző útját induktív módszernek nevezzük.
A bonyolult rendszerek, természeti jelenségek értelmezésére szolgálnak a modellek: Ezek minden lényeges jegyet magukba sűrítve, a másodlagosakat elhagyva leegysze¬rűsítik a bonyolult valóságot. A modellekből a már ismert törvények alapján végzett számításokkal gyakran kiköveztethetők a rendszer korábban még nem ismert tulajdonságai, esetleg egészen új jelenségek is. Ezek az elméleti eredmények azonban mindaddig csak hipotézisek, amíg kísérletekkel nem igazolódnak. A tudományos ismeretszerzésnek ez utóbbi az ún. deduktív módszere. Minden termé¬szettudomány közös vonása azonban a tudományos eredményeket alátá¬masztó kísérleti alap.
Ahogy a természettudományos kutatás a kísérleteken alapul, a természet¬tudományok iskolai oktatásának is kísérleti alapokon kell nyugodnia. A diákban akkor tudatosulhat a természet megismerésének módszere, ak¬kor fejlődik ki jellegzetes természettudományos gondolkozása, ha az isko¬lában újra és újra végigjárjuk vele az induktív megismerés útját: a jelen¬ség megfigyelése, lényeges és lényegtelen jegyek szétválasztása, kísérlet, mérés, ok - okozati kapcsolatok kiértékelése. A természettudományok je¬lenség és kísérletcentrikus tanítása teheti élményszerűvé a gyerekek szá¬mára, hogy a természet tarka, olykor áttekinthetetlennek tűnő sokfélesége mögött rejtett összefüggések, izgalmas törvényszerűségek bújnak meg, s a tudomány feladata ezek felderítése.
A természettudományok tanítása természetesen nem szorítkozhat csak a kísérletezésre, tényanyag megtanítására is szükség van. Fontos azonban leszögeznünk, hogy a természettudományok eredményeinek puszta közlése és megtanulása anélkül, hogy a diákok maguk is tapasztalnák a jelensége¬ket és azonosulnának a következtetésekkel, távol áll a természettudomány lényegétől. Csak annyit tanítsunk, amennyit a diák - az életkori sajátságait is figyelembe véve - valóban képes természettudományos szemlélettel elsajátítani, és felébred benne az érdeklődés a természettudományok iránt.
Az iskolában folyó nevelés sokoldalú, összetett feladat, amelyet szinte lehe¬tetlen szaktárgyak szerint, órarend alapján, vagy akár helyszínileg is fel¬parcellázni. A természettudo¬mányok hatékonyan támogathatják a hittan vagy osztályfőnöki órán folyó elvi irányítást. A modern biológia és orvostudomány erkölcsi problémái¬nak felvetése biológia órán, pl. eutanázia, génsebészet, a születésszabályo¬zás, szervátültetés szaktárgyi szempontjainak megvilágításával egészítheti ki az etikai megfontolásokat. A fizika és kémia órák alkalmat kínálnak a tudósok felelősségének bemutatására és ezen keresztül az egyén közössé¬gért érzett felelősségérzetének fontosságára.
Az emberiség jövője attól függ sikerül-e gátat szabni annak a rablógaz¬dálkodás, amely a Föld természeti kincseit veszélyezteti. Fontos nevelési feladat, hogy olyan fiatalok kerüljenek ki az iskolából, akik felelőséget éreznek Földünkért. E felelősségérzet felkeltésében alapvető feladata van a természettudományoknak. A földrajz, kémia biológia órákon rá kell irá¬nyítani a gyerekek figyelmét Földünk globális problémáira, az élelemhi¬ányra, a rohamosan fogyó energiaforrásokra, a profittól hajtott ipar és az elkényelmesedett fogyasztói társadalom környezetszennyezésére. A fi¬zika, kémia és biológia tantárgyak keretében azt érthetik meg a diákok, hogy milyen konkrét hatása és veszélye van a környezetszennyezésnek, és hogyan, milyen gyakorlati lépéseket tehetnek ellene.
A természettudományos tárgyak alkalmat kínálnak, hogy diákjainkat sze¬rénységre a természet törvényeivel szemben alázatra neveljük. A termé¬szet jelenségeit, tudomásul kell venni. A természet törvényei az embertől függetlenek, megváltoztatásuk nem áll hatalmunkban.

Ének-zene
"Aki szeret, énekel." - mondja Szent Ágoston. Énekel, dúdolgat a bölcső fölött az édesanya; dalol a szerelmes; s a halál mezsgyéjén siratóéne¬künk kíséri át azt, akit szeretetünk odaát sem hagy el. A liturgiában is¬tenszeretetünk is énekben fogalmazódik meg, ezért a liturgia igazi "nyelve" az ének.

Rajz
Amikor gyermekrajzokat csodálunk meg, akkor döbbenhetünk rá arra, hogy mit veszít a felnövekvő ember, amikor leteszi a színes ceruzát. Nem csak egy kifejezésmóddal leszünk szegényebbek, hanem egész életünk szürkébb, sivárabb lesz.
A rajz segítse a képzelet művelését, így szolgálja a kreativitás erősödését. A képi világ hatalma oly nagy, hogy megközelíti a láthatatlan világot is, érzelmi gazdagsággal ajándékoz meg, segít a harmóniateremtésben.

Informatika
Néhány évtizeddel ezelőtt a természettudományok billentették meg a tu¬dományok egyensúlyát, s így született meg a mechanikus materializmus, így hangozhatott el ilyen képtelen szókapcsolás: "természettudományokra építő filozófia".
Napjainkban az egyensúlyvesztést az informatika forradalma okozza. Az informatika centrális helye szimplifikálja a "nyelv" fogalmát, veszélyez¬teti az árnyalt, sokszínű valóságközelítést.
Iskoláinkban fontos e tantárgy helyének reális értékelése, minden túlzás egyértelmű elutasítása. Saját szempontjaink alapján tisztázni kell, hogy az információk legtöbbször egy személytelen világ elemei, nem tölthetik be életünket; másrészt hangsúlyt kell helyeznünk a tapintat és a titoktartás értékeire.

Életvitel

"Vannak emberek, akiknek szemében a fának nincs valósága mindaddig, míg ki nem vágják; akik egy állatban nem látnak semmi értéket, amíg a vágóhídra nem kerül; emberek, akik semmit sem vesznek észre mindad¬dig, amíg el nem határozzák, hogy visszaélnek vele; akik észre sem ve¬szik azt, amit nem akarnak elpusztítani." (Thomas Merton)
A gőg, a bűn következtében az ember visszaél a világgal, tönkreteszi a te¬remtést. A keresztény alázat rácsodálkozik az anyagvilág gazdagságára. A hívő ember tudatában van annak, hogy Isten rábízta a teremtés művének folytatását, s ez a felelősség vezeti a technikai kultúra megteremtésében is.
Hans Urs von Balthasar figyelmeztet bennünket arra, hogy az ember által alkotott technikai környezet olyannyira az ember dicsőségét hirdeti, hogy az embert képes elfordítani az Istentől.
A technika tantárgy segítse a tanulókat abban, hogy gondos, felelős gazdaként sáfárkodjanak a teremtett világ javaival.

Testnevelés

Paradox módon a keresztény többre becsüli az emberi testet, mint a mate¬rialista. Hitünk szerint Isten már Ádám megformálásakor tudta, hogy egy¬szer majd Szent Fia ebben a testben fog megjelenni a Földön, így ezzel a szeretettel alkotta meg az emberi testet.
Minden testhez kötött értéknek is örök jövője van. Ezt bizonyítják a Fel¬támadt testén a sebhelyek, örökre emlékeztetik az értünk halált is vállaló szeretetre.
Ami napjainkban leginkább veszélyezteti a hitet, a New Age mozgalom, nem más, mint a testet megvető gnózis utóélete, az Antikrisztus műve.
Aki megismeri, megszereti, a testnevelés órákon átéli a test értékét, az megmenekül ettől az eltévelyedéstől.

Osztályfőnöki

Századunk betegsége, Camus szavával élve pestise: az elidegenedés. Az embert pusztító félelmet, szorongást, rettegést kizárólag a védettség tu¬data számolhatja föl. Az az Isten, aki sajátjának tekint, a legközelebb hoz¬zánk másokon keresztül jut el. Az osztályközösségben ezt a védettséget, szeretetet kell megtapasztalni. Az osztályfőnöki órák kiemelt feladata a reális önismeret, önértékelés kialakítása. Aki nem értékeli, becsüli önma¬gát, aki nem tudja magát hibáival együtt elfogadni, az képtelen lesz a má¬sok felé irányuló elfogadásra, megbocsátásra is.
Az osztályfőnöki tantárgy szolgálja a személyiség harmonikus kibontakoztatását, a tanulók az osz¬tályban formálódjanak egyre inkább közösségi emberekké.

Hittan

"Az ember értelme nagyobb, mint a világegyetem, épp ezért Isten annak egyetlen méltó tárgya." (Keresztes Szent János) Istenképiségünk egyik összetevője az értelem, amellyel Istent a teremtett világból egyértelműen, biztosan felismerjük.
A hittan tantárgy segítse a tanulókat abban, hogy a természetben és az emberi életben nap mint nap találkozhassanak a Teremtővel.
A tanulók éljék át annak örömét, hogy Isten nevünkön szólít, szeressék meg az élő Isten élő üzenetét: a Bibliát. Legyen figyelmük arra, hogy Isten mint aranyszálat, az üdvösségtörténetet beleszőtte az emberi történe¬lembe. Fedezzék fel a Szentlélek működését az Egyház életében és szemé¬lyes életükben.
A hittan életre szólóan alapozza meg azt, hogy a hit ésszerű hódolat le¬gyen Isten előtt.

III.8.5. A tantárgyak órabeosztása

Az óraszámok maximalizálását a Közoktatási Törvény 52. paragrafusa határozta meg. Kötelező tanórai foglalkozás óraszámait a katolikus kerettanterv alapján, de a pedagógiai programunknak megfelelően az ének-zenét kiemelten kezelve alakítottuk ki.

A NAT műveltségi területei alapján az alábbi tantárgyrendszerrel és óraszámokkal dolgoztunk:
Tantárgyrendszer és óraszámok az 1-8. évfolyamokon
Műveltség terület Tantárgy Évfolyam
1 2 3 4 5 6 7 8
Magyar nyelv és irodalom magyar nyelv és irodalom 8 8 8 8 4,5 4,5 4 4
Élő idegen nyelv élő idegen nyelv 2 3 3 3 3
Matematika matematika 5 5 5 5 4 4 4 4
Ember és társadalom történelem és állampolgári ismeretek 2 2 2 2
Ember a természetben környezetismeret 1 1 1 1
természetismeret 2 2
fizika 2 2
kémia 1,5 2
biológia 1,5 2
Földünk-környezetünk földrajz 2 1,5
Művészetek ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1
rajz 1 1 1 1 1 1 1 1
mozgókép és médiaismeret 0,5 0,5
dáma és tánc 0,5 0,5
Informatika informatika 0,5 1 1 1 0,5
Életvitel és gyakorlati ismeretek életvitel 1 1 1 1 1 1 1 1
Testnevelés és sport 3 3 3 3 2,5 2,5 2,5 2,5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Összesen 20 20 20 22,5 23,5 23,5 28 28
Hittan 2 2 2 2 2 2 2 2
Szabadon választható 2 2 2 2 2 2 1 1

IV. Műveltségi területek és tantárgyak

1. Műveltségi területek és tantárgyak struktúrája
2. Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület
2.1. Magyar nyelv és irodalom
2.1.1. Magyar nyelv és irodalom 1-4. évfolyam
2.1.2. Magyar nyelv 5-8. évfolyam
2.1.3. Magyar irodalom 5-8. évfolyam
3. Élő idegen nyelv műveltségi terület
3.1. Angol nyelv
3.1.1. Angol nyelv 4. évfolyam
3.1.2. Angol nyelv 5-8. évfolyam
3.2. Német nyelv
3.2.1. Német nyelv 4. évfolyam
3.2.2. Német nyelv 5-8. évfolyam
4. Matematika műveltségi terület
4.1. Matematika
4.1.1. Matematika 1-4. évfolyam
4.1.2. Matematika 5-8. évfolyam
5. Ember és társadalom műveltségi terület
5.1. Történelem és állampolgári ismeretek
5.1.1 Történelem és állampolgári ismeretek 5-8. évfolyam
6. Ember a természetben műveltségi terület
6.1. Környezetismert
6.1.1. Környezetismeret 1-4. évfolyam
6.2. Természetismeret
6.2.1. Természetismeret 5-6. évfolyam
6.3. Fizika
6.3.1. Fizika 7-8. évfolyam
6.4. Kémia
6.4.1. Kémia 7-8. évfolyam
6.5. Biológia
6.5.1. Biológia 7-8. évfolyam
7. Földünk-környezetünk műveltségi terület
7.1. Földrajz
7.1.1. Földrajz 7-8. évfolyam
8. Művészetek műveltségi terület
8.1. Ének-zene
8.1.1. Ének-zene 1-4. évfolyam
8.1.2. Ének-zene 5-8. évfolyam
8.2. Rajz
8.2.1. Rajz 1-4. évfolyam
8.2.2. Rajz 5-8. évfolyam
8.3. Mozgókép- és médiaismeret
8.3.1. Mozgókép- és médiaismeret 7-8. évfolyam

8.4. Dráma és tánc
8.4.1. Dráma és tánc 5-6. évfolyam
9. Informatika műveltségi terület
9.1. Informatika
9.1.1. Informatika 5-8. évfolyam
10. Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi terület
10. 1. Életvitel
10.1.1. Életvitel 1-4. évfolyam
10.1.2. Életvitel 5-8. évfolyam
11. Testnevelés és sport műveltségi terület
11.1. Testnevelés
11.1.1. Testnevelés 1-4. évfolyam
11.1.2. Testnevelés 5-8. évfolyam
12. Egyéb tantárgyak
12.1. Osztályfőnöki
12.1.1. Osztályfőnöki 5-8. évfolyam
12.2. Hittan
12.2.1. Hittan 1-4. évfolyam
12.2.2. Hittan 5-8. évfolyam